Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy véli, az Alkotmánybíróság határozata alapján adott az elvi lehetőség arra, hogy az Országgyűlés olyan törvényt hozzon, amellyel visszamenőleges hatállyal módosíthatja a devizahitel-szerződéseket. Az Ab azonban azt is kimondta, hogy törvénymódosítás esetén mindkét fél érdekeit figyelembe kell venni, érdekegyensúlyra kell törekedni - emelte ki az elemző. Véleménye szerint ebből az is kiolvasható, hogy ha a kormány a bankszektorra próbálná tolni a terheket, akkor a bankok jó eséllyel megtámadhatják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon.

Éppen ezért az elemző szerint a kérdés rendezésénél "a józan észre kellene hallgatni" és tehermegosztásra törekedni a hitelfelvevők és a hitelnyújtók között. A határozat Török Bálint szerint azt is jelenti, hogy nem az Alkotmánybíróság fogja megmondani mit kell csinálni, hanem a kormánynak kell döntenie a kérdésben. Az elvi lehetőséget erre megkapta, de a helyzet rendezése inkább csak a választások után várható, "ha csak nincs a fiókban valami elkészített törvényjavaslat, amit csak át kell pörgetni a parlamenten" - fejtette ki. Hozzáfűzte, hogy a devizahitelesek ügyében a Kúria részéről is várható még döntés, a testület pedig egyelőre az Európai Bíróság állásfoglalását várja. Ha pedig a kormány szeretné kivárni minden szakértő testület véleményét, akkor nem most fog hirtelen dönteni, hanem később, esetleg csak ősszel.

Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy a választások előtti időszakban már nem várható végleges döntés a kormány részéről a devizahitelesek ügyében. Véleménye szerint az Ab határozata egy iránymutatás arra, hogy kivételes esetekben lehet egy szerződést visszamenőleg módosítani. Hozzátette: abba azonban egyelőre nem látni bele, hogy mi számít kivételes esetnek, illetve hogy milyen jogszabály-változtatásra van szükség.Kifejtette, hogy a kormány a kétharmados többségével ugyan gyorsan tud szabályokat változtatni, ha akar, hisz erre voltak már példák korábban, de véleménye szerint ez most más helyzet. Egyrészt a devizahitel szerződések nem egy kaptafára készültek, másrészt nem mindegy, hogy az esetleges felelősségvállalásban hány szereplő vesz részt, illetve hogy milyen feltételeket alakítanak ki, az árfolyamrögzítéshez hasonlót, vagy egy teljesen új koncepciót dolgoznak ki. Úgy vélte mindehhez időre van szükség. Horváth Ákos véleménye szerint az OTP tőzsdei árfolyamán az látszik, hogy a piac sokkal rosszabbra számított, az Alkotmánybíróság határozatának ismertetése után ugyanis elkezdték vásárolni a bank papírjait. Török Bálint az OTP 2 százalékot meghaladó erősödését óvatos reakciónak értékelte, ami véleménye szerint azt jelzi, hogy a piac a bankokra mérsékelt terheket rakó megoldást tart valószínűnek.

Kapcsolódó cikkek