Különös kettősség jellemzi Spéder Zoltán milliárdos aktuális üzleti befolyását, Az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnöke, és az Indexet, InfoRádiót is magában foglaló KEMP médiabirodalom tulajdonosa magánvállalkozásai az elmúlt öt évben nagyon megérezték a válságot. A két tőzsdén jegyzett cég, vagyis a válságnak nagyon kitett jelzálog-hitelezéssel foglalkozó FHB, illetve a részben hitelekből ingatlan-portfóliót építő BIF Nyrt. leértékelődött, hiszen a csúcsévnek számító 2007 óta az FHB értéke ötödére, míg a BIF árfolyama harmadára olvadt. Mindez tízmilliárdokban mérhető veszteséget jelentett Spédernek. Ez tehát a magánoldal, de Spéder Zoltán üzleti befolyása, „csillaga" mégis felfelé ível, hiszen állami intézmények által megtámogatott befolyása, részben a Magyar Posta, részben a takarékszövetkezeti szektor átalakítási folyamatában megkerülhetetlen tényezővé teszi. Fél éve tart az a folyamat, amelynek során a Spéder nevével fémjelzett üzleti kör komoly jogosítványokkal vághatott bele a postai és takarékszövetkezeti átalakításokba (Csányi, Spéder és a Magyar Posta, Figyelő 2013/9. szám). Idén januárban jelentek meg ugyanis először azok a szakemberek a Magyar Posta igazgatóságában, akik egyaránt Spéder Zoltánhoz, vagy az általa vezetett FHB-hoz kötődtek. Azóta már transzparenssé is vált a Magyar Posta és az FHB kapcsolata, hiszen a két társaság közösen akvirálta a Díjbeszedő-csoportot és stratégiai szövetséget is kötöttek egymással. A szakma azóta is találgatja, hogy ez a kör mivel nyerte el mandátumát.

Lehetnek teljesen ésszerű és transzparens magyarázatok is. Hiszen Spéder legendásan hatékony, munkamániás és elkötelezett vezető, aki hosszú éveken át sikerrel dolgozott azon, hogy az OTP Bankot komoly regionális bankká teghye, menedzseri kvalitásait versenytársai, ellenfelei sem szokták megkérdőjelezni. A mostani folyamatok irányítói (a Figyelő igyekezett minden lényeges entitással beszélni) így azzal érveltek, hogy ha valaki, hát Spéder rendet tud csinálni. Neki sikerülhet az, ami húsz éve senkinek, vagyis közelíthet a környék jó postai példáihoz, a sikeres osztrák, vagy német modellekhez. Javíthatja a postai szolgáltatások színvonalát, a működési hatékonyságot, szétrobbanthatja a különböző lobbikörök által foglyul ejtett Magyar Posta viszonyrendszerét, kialakíthat egy életképes pénzforgalmi szerepet. Hasonlóképpen bizonyára van fejlődési potenciál a szövetkezeti szektorban is, a takarékok is kihasználhatják a lehetőségeiket jobban.

REJTŐZŐ FŐNÖK
Ám egészen biztosan igazuk van azon fanyalgóknak is, akik szerint amennyiben a nagy feladatokra valóban Spéder a legalkalmasabb, akkor őt transzparensen kéne behozni a rendszerbe, vagyis a magánszektorban aktív üzletember legyen kormánybiztos, postai vezérigazgató, integráció-vezető a takarékoknál, de ne fonódjanak össze állami és magánérdekeltségei. Mert az ilyen „háttérből irányítós" modelleknél mindig felmerül, hogy egyéb célok is vannak, például a magánzsebek kitömése. A történetet belülről ismerők szerint, Spéder Zoltán úgy fogja fel az irányítói munkáját, mint aki értelmes, társadalmilag hasznos átalakítást végez, megmozgat egy elavult struktúrát. Hozzányúl egy olyan szervezethez, ahol rengeteg politikai ejtőernyős amolyan elfekvőként foglalkoztatási helyeket és nem munkahelyeket tölt be, de mindezt valóban nem a front élére kiállva teszi, mert tudja, hogy akkor nem lenne esélye, ha valaki, ő ismeri, hogy milyen a nyilvános társaság vezetése, és a rengeteg ellenérdekelt lobbi ellen nem bírna fellépni.
Városszerte nagyon sok anekdota kering arról, hogy miért ilyen metódust választott az állam a postai és takarékszövetkezeti folyamatok átalakítására, miért adott ilyen erős felhatalmazást a folyamatok irányítására Spéder Zoltánéknak, miért bocsátja a rendelkezésükre infrastruktúráját, testületi döntéseit? A feltételezések egy része az OTP szerepének ellensúlyozásáról szól (lásd keretes írásunkat!) Más pletykákban az is felmerül, hogy az FHB-ban már ma is részvényes Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) révén valami nagy állami terv létezik az FHB-val, a még mindig nem elég „magyar" bankrendszerben. Rendre arról is pusmognak a szakmában, hogy vajon a folyamatok a legfőbb jobboldali üzletember Simicska Lajos hathatós támogatásával, vagy éppen egyfajta nekitámasztott ellenpólus kialakításának az igényével zajlik?

 

A Figyelő két részes cikksorozatban dolgozta fel a témát, az első részben a postai folyamatokra fókuszáltunk, a jövő heti folytatásban pedig a takarékszövetkezetekre.

Kapcsolódó cikkek