Elemzők szerint kedvező folyamatok indultak el a munkaerőpiacon, aminek következtében az idén a tavalyinál alacsonyabb, 10,5-10,6 százalékos átlagos munkanélküliségre lehet számítani. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén május-júliusban 10,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 0,4 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a foglalkoztatottak létszáma pedig 56 ezerrel nőtt egy év alatt. A szezonális hatások miatt a következő hónapokban folytatódik a foglalkoztatás növekedése, ami a munkanélküliség csökkenésével együtt a munkanélküliségi rátát egyelőre csak átmenetileg, akár a lélektani 10 százalék alá csökkentheti. Az őszi hónapoktól szezonális hatások miatt újra emelkedhet a munkanélküliségi ráta.

A munkanélküliek 50,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18 hónap volt.

A szakértők abban egyet értenek, hogy a foglalkoztatás növekedését nagymértékben segítette a közmunkaprogramok felfutása, abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyit kell ilyen programokra fordítani. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint az évi 200 milliárdos összeg túlzó lehet, már csak azért is, mert a segély olcsóbb lenne. „Bármennyire meglepő ugyanis, a munkanélküliek legolcsóbb támogatási formája a segély" - fogalmazott Adler Judit, aki arra is rámutatott, hogy a közmunka járulékos költségei (eszközök, ruha, munkavédelmi oktatás stb) még az alacsony bér ellenére is drágává teszik ezt a foglalkoztatási formát. A kormány ráadásul azzal sem spórolt sokat, hogy már csak három hónapig ad munkanélküli segélyt, miután a korábbi feltételeknek csak nagyon kevesen feleltek meg.

Adler Judit a magas költségek ellenére kiemelte, hogy a közmunkának pozitív hozadékai is vannak. Sok munkavállaló esetében ugyanis szinte semmi esély sincs arra, hogy elhelyezkedjenek az elsődleges munkaerőpiacon, nekik csak az állam által szervezett munkák jelenthetnek valamilyen „elfoglaltságot". A közmunkából való átlépés az elsődleges munkaerőpiacra viszont elenyésző, többnyire 10 százalék alatti" - fogalmazott.

A közmunkaprogramok negatív hatásai közé tartozik, hogy az önkormányzatok gyakran visszaélnek ezzel a lehetőséggel és a takarítókat például nem minimálbérért foglalkoztatják, hanem közmunkásért. Ezzel nem pusztán azt érik el, hogy kevesebb bért kell fizetni ugyanazért a munkáért, hanem azt is, hogy a költségeket az állam 100 százalékosan megtéríti, így nem a településnek kell kigazdálkodnia.

Tartható Bajnaiék ígérete?
Bajnai Gordon, az Együtt-PM választási szövetség vezetője minden hat hónapnál régebben munkát kereső harminc év alatti fiatalnak garantált munkahelyet, vagy biztos elhelyezkedést jelentő képzést ígért. Adler Judit szerint a választási ígéret jól hangzik, megvalósítása viszont problémás lehet a képzések alacsony színvonala miatt. Hiába képeznek ugyanis munkanélkülieket a hiányszakmákra, ha a tanfolyamok minősége nem megfelelő - fogalmazott a GKI kutatásvezetője, hozzátéve, hogy ezzel csak azt érik el, hogy papírral rendelkeznek majd ezek az emberek, viszont valódi tudásuk nem lesz.

Adler Judit szerint az sem segíti a fiatalok helyzetét, hogy a képzettség nélkül végezhető munkák központja továbbra is keleten van, így a legalsó rétegek esélytelenül próbálnak meg elhelyezkedni.

Kapcsolódó cikkek