Cél a készpénzforgalom háttérbe szorítása
A Nemzeti Bank azt szeretné, ha az elektronikus pénzmozgások összességében olcsóbbakká válnának (akár a kártyadíjak emelkedésének árán), és ezzel egyre jobban elterjednének, míg a készpénzes forgalom drágulna, és ezzel háttérbe szorulna. A jelentést bemutató Bartha Lajos hangsúlyozta, hogy egyelőre nincsenek pontos adataik arról, a tranzakciós illeték bevezetése miként módosította a fizetési rendszerek működését, a bankok díjszabásainak vizsgálatából azonban arra a következtetésre jutottak, a pénzintézetek a készpénzfelvételeket és átutalásokat sújtó tranzakciós illeték 85-90 százalékát áthárítják lakossági ügyfeleikre; a céges ügyfelek esetében ez a szám még magasabb lehet. A bankkártyás fizetések illetékének azonban csak körülbelül 10 százalékát hárítják át a lakosságra, ezzel az elektronikus fizetési formák terjedését segítik elő. A Nemzeti Bank kiemelt céljának tekinti a készpénzalapú pénzforgalom háttérbe szorítását, mivel az elektronikus pénzmozgások arányának növekedése komoly össztársadalmi hasznot és a feketegazdaság zsugorodását eredményezi.

A készpénzmentesítés támogatása érdekében a Nemzeti Bank indokoltnak látja a tranzakciós illeték további, markáns differenciálását a készpénzfelvételek és az elektronikus tranzakciók közt az utóbbiak javára. A Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium által közösen kidolgozott új szabályozás pedig a felére-harmadára csökkentené a lakossági bankkártyákat terhelő jutalékok jelenlegi magas szintjét (ezzel közelítve az unió és a régió illeték-szabásaihoz), így a kereskedők kártyaelfogadással kapcsolatos költségei minimalizálódnának, tovább ösztönözve az elektronikus fizetésimód terjedését. Ezzel a lépéssel azonban a pénzintézetek bevételektől esnének el, melyeket előreláthatóan a kártyadíjak növelésével kompenzálnak majd. Bartha szerint a kártyadíjak növekedése semmiképpen nem haladja majd meg a 20 százalékot, de a bankok közti árverseny miatt feltételezhetően ezt az arányt sem fogják elérni. Az intézkedés bevezetésének nyomán az MNB nem számít a kártyával rendelkezők számának jelentős csökkenésére, mivel a lakosság nagy része számára a bankkártya ma már elengedhetetlen fizetési eszköz. Amennyiben a Parlament elfogadja a tervezetet, az 2014 január elsejével léphet életbe.

Kötelező kártyás fizetési rendszer kialakítása
Az elektronikus tranzakciók számának növekedését erősen korlátozza a megfelelő infrastruktúra hiánya: jelenleg Magyarországon csupán a kiskereskedelmi egységek mintegy harmadában van lehetőség kártyás fizetésre, a közüzemi számlák befizetésének döntő hányada sárga csekken bonyolódik. A kártyás fizetőhelyek számának növelése érdekében az MNB a 2013 júliusától novemberig terjedő időszakban Fejér megyében kísérleti jelleggel programot indít a hálózat fejlesztésének elősegítésére. Ennek keretében a kereskedők kedvezményes áron juthatnak hozzá POS-terminálokhoz, a programot a MasterCard 1 millió euróval támogatja. A végső cél a kártyás fizetési lehetőség országos kötelezővé tétele, ez összességében 6-8 milliárd forintos terhet jelentene, az összeget állami és uniós források igénybevételével kellene előteremteni. Bartha sikertörténetként jellemezte a napközbeni átutalás bevezetését. A fizetési rendszerről készített jelentés tanúsága szerint a pénzintézetek gyakorlatilag minden esetben betartják a maximum 4 órás átfutási időt, ami a kis értékű utalások elindítása és az utalt összeg célszámlán való jóváírása közt eltelhet, sőt, a tranzakciók jellemzően 1-2 óra alatt teljesülnek. Annak ellenére, hogy a bankoknak jelentős volumenű rendszerfejlesztést kellett

Kapcsolódó cikkek