Másodpercenként húszmillió - ennyi söröskorsót lehetne megtölteni a napok óta a Dunába áramló vízmennyiséggel. Szombat délután kettőkor a fővárosban is megdőlt az eddig mért legmagasabb, 860 centis rekordszint, majd vasárnap este 891 centiméterrel tetőzött a folyó. Nagy vizek eddig is jöttek, arra azonban még nem volt itt példa, hogy a fővédvonal mögött, tehát nem a hullámtéren élőknek is evakuálástól kelljen tartaniuk. Erre most már vélhetően nem kerül sor, a helyzet ugyanakkor rávilágít arra: abszurdum, hogy a 21-ik században egy 1953-ban ideiglenesen létesített, és időről időre megerősítgetett földmű látja el a Csillaghegyi öblözetben és a Pók utcai lakótelepen élő 20 ezer lakos védelmét. Nincs érintett, aki ne akarna itt árvízvédelmet és partrendezést. Azon ugyanakkor, hogy a partélre tervezett mobilgát ellenzőinek tábora széles - a környezetvédőktől a városképért aggódókon át a biztonsági kockázatokat számba vevőkig ér -, álnaivság csodálkozni. Oly régóta, és nem ritkán olyan indulatosan nyilvánultak meg érintettek az ügyben, hogy a gát ügye jó ideje nemcsak szakmai, környezetvédelmi, de politikai és morális kérdésként is felfogható.

SZITOKSZÓ
A tény, hogy a kétezres évek elejétől számos ingatlanfejlesztő kapott a hullámtérben építési engedélyt, máig fájó pont a környékbeliek számára. A part menti gát ötlete is az így megtelepültektől származott, ők Egri Gábor hullámtérbeli szállodatulajdonos vezetésével szálltak síkra az ügyért. Ezzel azonban csak olajat öntöttek a tűzre, hiszen azt, hogy az árvíz elleni védekezést a fővédmű korszerűsítésével kell megoldani, addig nem kérdőjelezte meg senki. A „parti menti mobilgát" kifejezés szitokszóvá, a hatóságokat kijátszó építkezők szemtelenségének szimbólumává vált. Ráadásul érdemben soha nem merült fel annak lehetősége, hogy a hullámtér árvédelmi költségeihez az itt építkezők is hozzájáruljanak - annak ellenére, hogy vízügyi szakemberek szerint az egyre gyakoribb és mind magasabb szinten tetőző árvizek kialakulásában a hazai árterek magas fokú beépítettsége is közrejátszik. A gát megépüléséért legelszántabban ma is a közelben szállodákat tulajdonló nagyvállalkozók küzdenek. Az Egri által gründolt Római Partért Egyesület számos a partszakasz jövőjéért aggódó sajtónyilatkozatot, közleményt adott ki az elmúlt napokban.

A cikk további részleteit keresse a Figyelő 24-dik számában.

Kapcsolódó cikkek