Egy 22 perces videó angolról spanyolra való sürgős fordításáért a 7Brands Global Content nevű New York-i fordítóiroda durván 1500 dollárt számított fel. Ez az ár nagyjából megfelel a helyi átlagnak egy olyan cég esetében, amely kliensei között tudhatja a Chase bankházat és a Bank of Americát. Nem is olyan régen egy ilyen munkát csak a helyben szokásos tarifákért lehetett elvégeztetni. Manapság azonban a megrendelő csak néhány kattintásnyi távolságra van az egymással versengő profik egész légióitól.

A szóban forgó munkát meghirdették az Elance.com és az oDesk.com internetes oldalon is. Ezeket a vállalkozásokat tehetségtőzsdének nevezték el. A felkínált fordításra az Elance.com-on 15 országból 25 ajánlat érkezett. Az oldalon megjelenő kimutatás szerint egy kolumbiai fordító már 31 munkát végzett el az Elance.com segítségével, és összesen 4193 dollárt keresett. Az „oswaldo g” nicknevet használó dél-amerikait az elégedett felhasználók 4,9-re osztályozták átlagosan az elérhető 5 pontból. A kolumbiai igazán vonzó árat kínált, 16,44 dolláros órabérben dolgozik. Még ennél is csábítóbb ajánlatok futottak be azonban a másik társaságnál, az oDesknél. Az argentin, brazil, indonéz, mexikói és filippínó pályázók, akik közül hárman is ötcsillagos értékelést kaptak, fix árért, 33,33 és 22,22 dollárért vállalták volna el a fordítást.

MEGCSÍPNI AZ AMAZONT
Az árkülönbség megdöbbentő, s ez megmagyarázza a tehetségtőzsdék villámgyors növekedését is. Az elmúlt évben az ilyen típusú online munkák értéke elérte az egymilliárd dollárt, 2014-re várhatóan meg is duplázódik, 2018-ra pedig már 5 milliárd lesz – jósolja a Staffing Industry Analysts nevű tanácsadó cég. Az oDesk 35 millió munkaórát közvetített ki 2012-ben, ez a duplája a megelőző évinek. A munkaórák összesen 1,5 millió feladatból tevődtek össze. A munkaadók 360 millió dollárt fizettek ki. Az Elance-en végzett munka értéke tavaly 40 százalékkal, 200 millió dollárra emelkedett. Az oDesket és az Elance-t nagyjából ugyanannyi, 500 ezer munkaadó veszi igénybe.

A regisztrált munkát keresők száma előbbinél 3 millió, utóbbinál 2,5 millió. A két cég között annak ellenére éles rivalizálás zajlik a piacvezetői pozícióért, hogy az oDesknek csaknem kétszer akkora a bevétele. „A piac felső szegmenseit célozzuk meg, és nem kötünk nagy átalányszerződéseket, mint mondjuk az eBay és a Facebook2” – mondja Fabio Rosati, az Elance alapítója. Gary Swart, az oDesk vezérigazgatója viszont azt hangsúlyozza, hogy sikerük titka a nagyvállalatok igényeinek innovatív kielégítése.

Mindkét cég előnyeit ecseteli viszont Marc Piette, a Locu nevű start-up vállalkozás alapítója. A Locu azzal foglalkozik, hogy különböző tartalmakat helyez el, frissít a neten. Ilyen lehet például az éttermek étlapja. A vállalkozásnál 20 főállású alkalmazott dolgozik, ám az oDeskről napi 300-600 további embert foglalkoztatnak. Marc Piette szerint az oDesk hatékonyan oldotta meg azt is, hogy egyszerre akár 50 embert is fel lehessen venni.

A munka nem igényel túl nagy szellemi erőfeszítést. Például azt kell ellenőrizni, hogy a Locu algoritmusa helyesen különítette-e el egymástól az étlapokon az előételeket a desszertektől. A cégalapító szerint ezt a feladatot túlságosan nehézkes lenne elvégezni az Amazon Mechanical Turk nevű platformján keresztül. Ezen a felületen a munkavállalók különböző mikromunkának nevezett tevékenységeket végeznek, mint például a webcímek helyességét ellenőrzik. Az Elance-nál azonban sokkal profibb a munkaerő – mondja Marc Piette.

A piac harmadik legnagyobb szereplője, a Freelancer a legolcsóbb a három vezető közül. Összesen 7 millió regisztrált munkavállalója van, ám az elvégzett munka utáni árbevétele messze elmarad a riválisai által kasszírozottól. Márciusban érkezett a piacra a Rev nevű cég. Korábbi oDesk-alkalmazottak alapították. Céljuk az, hogy jócskán lefaragjanak az Amazon online kiskereskedelmi pozícióiból.

Vannak azonban más különbségek is a piacvezetők üzleti modelljei között. Az oDesk egész egyszerűen minden munka után lecsíp egy közvetítői jutalékot. Az Elance azonban beszállítóitól extra szolgáltatásai után is pénzt kér. Mindketten azon igyekeznek, hogy tökéletesítsék a munkavállalók értékelési rendszerét. Fokozottan figyelnek arra is, hogy a bevállalt munkákat valóban elvégezzék az azokat elnyert pályázók, s ne passzolják esetleg tovább egy kevésbé kompetens harmadik félnek. Marc Piette szerint egyébként ennek az üzleti modellnek ez a legnagyobb kockázata.

Az oDesket sokan dicsérik azért, ahogy a távoli helyekről származó munkavállalóinak teljesíti a kifizetéseket. A cég minden fizetési kockázatot felvállal. A társaság monitoringrendszert is bevezetett: véletlenszerűen fényképeket tesz közzé a munkavállalókról.

A tehetségtőzsdék azonban nem csak arra jók, hogy alkalmi munkákat kínáljanak. Üzletet is lehet rájuk építeni. Egy dallasi vállalkozó, Joshua Warren 2009-ben óránként 15 dollárt keresett azzal, hogy az oDesken talált e-kereskedelmi oldalaknak dolgozott. Hamarosan azonban 150 dollárra kúszott fel az órabére, és több munkája is akadt, mint amennyit egyedül el tudott volna végezni. Így hát 2010-ben az oDesken keresztül felvett egy „hasonmást” Lengyelországból. Jelenleg a lengyel alkalmazott vezeti a Joshua Warren Creatuity nevű netes szolgáltató vállalkozását Poznanból. A cégnek 23 alkalmazottja van, és a tulajdonos dollárban hét számjegyű összeget kasszíroz amerikai, ausztrál, brit és indiai ügyfeleitől.

Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a világ munkaerőpiacát miként alakítják át a tehetségtőzsdék. Piaci szempontból feltétlenül kedvező az, hogy nő a részmunkaidős és a szabadúszó, valamint az átmenetileg foglalkoztatottak száma. Definíciótól függően az amerikai foglalkoztatottak ötöde, harmada jelenleg már szabadúszó. Az Accenture tanácsadó kimutatása szerint 1989-ben arányuk csupán 6 százalék volt. A tehetségtőzsdék által tavaly forgalmazott 1 milliárd dollár eltörpül az ilyen értelemben alkalmilag foglalkoztatottaknak globálisan kifizetett 300 milliárdhoz képest. A tehetségtőzsdék ennek alapján még csak a globális munkaerőpiac felszínét karcolgatják.

Ugyanakkor az online munkavégzésnek is megvannak a maga korlátai. A jelenleg az oDesken és az Elance-on kínált munkák többsége információtechnológiai képzettséget igényel. Előbbi társaságnál tavaly az internetes programozókra és a mobiltelefon-alkalmazások fejlesztőire volt a legnagyobb kereslet. Mára már a kínált munkák köre jelentősen kiszélesedett. Míg 2007-ben a bevétel 90 százalékán csupán négyféle munka osztozott, tavaly már 35 fajta. Utóbbiak közül a projektmenedzsmentre, a fordításra és a reklámszövegek íróira volt a legnagyobb kereslet.

ISMERETLEN ISMERŐS
Az online munkaerőpiac egyre fontosabbá válik a szakipari munkákban és az üzemzavar-elhárításban is. Ezeket hagyományosan eseti megbízással végzik a szakemberek. Jó néhány oldal kínál munkalehetőséget például az építőiparban ácsoknak, vízvezeték-szerelőknek vagy teherautó-sofőröknek. Ilyen oldal például a RatedPeople vagy a MyBuilder. Vannak olyan oldalak is, amelyek szakképzetlenekre hajtanak. Így például a TaskRabbiton keresnek kifutófiút vagy valakit, aki összeszereli az IKEA-bútorokat. Az ilyesfajta szolgáltatások iránt robbanásszerűen nő a kereslet. Ugyanakkor ebből korántsem következik, hogy dőlne a nyereség. Az Angie’s List egyike a legrégebbi piacoknak, és 17 éves működés után csak a közelmúltban fordult át gazdálkodása nyereségbe.

Kockázatot jelent az is, hogy az ilyen oldalakon ismeretlen emberekben kell megbízni. Egy potenciális Hannibal Lectert beengedni az otthonunkba bizony nem könnyű döntés. Az oldalak teljesítményértékelési és ajánlási rendszere azonban még mindig nagyobb bizalmat kelt, mint ha felütnénk valahol a telefonkönyvet.

A kritikusok szerint az egész csak arról szól, hogy a gazdag országokban alávágjanak a béreknek azzal, hogy a szegény államokba áramoltatják a munkát. Az Elance és az oDesk azonban azt bizonygatja, hogy a munka nem csak egy irányba megy. Az Elance-nél 716 ezer amerikait regisztráltak, kétszer annyit, mint indiait. Ugyanakkor tavaly az Egyesült Államokból érkezett az oDesk megrendeléseinek legnagyobb része, s indiai munkavállalók végezték ezt el. Viszont az is igaz, hogy az oDesken tavaly az amerikaiak álltak a kereseti lista harmadik helyén. Továbbá abból, hogy valaki olcsón kezd el dolgozni, nem következik az, hogy ez mindig így is marad. Az értékelési rendszer alapján az oDesk munkavállalói első munkaévük során átlagosan 60 százalékkal növelik keresetüket a kezdő szinthez képest. Három év alatt pedig bérük 190 százalékkal emelkedett.

Kapcsolódó cikkek