Közösségi szintű megállapodás született a pénzügyi adatcseréről a Brüsszelben zajló EU-csúcson. Az adóelkerülőkkel folytatott küzdelem összehangolásának tétje az adóparadicsomokkal szembeni fellépés sikeressége. Ugyanakkor a „házon belüli" problémákról sem szabad megfeledkeznünk, Nagy-Britannia például mindeddig hajlott a kettős mérce alkalmazására - mutat rá Luis Doncel az El Paísban.
A világon minden ötödik adóparadicsom a Brit Korona alá tartozik. Példa erre az alig 100.000 fős lakossággal, ám 140 millió euró értékű bankbetétekkel bíró Jersey. Az ún. Csatorna-szigetekhez tartozó, Franciaország nyugati partjainál található államot a Tax Justice Network a banktitok hatálya alá eső országok listáján a hetedik legnagyobb adóparadicsomként tünteti föl.
Az országot számos oldalról érik támadások alacsony adókulcsai miatt. Jerseyben egységesen 20 százalék terheli a bevételeket, függetlenül azok mértékétől. A pénzügyi vállalatok mindössze 10 százalékos társasági adója mellett a más jellegű cégeknek egyáltalán nem kell adót fizetniük. Mindezeken túl a különböző pénzügyi alapokon, offshore cégeken és alapítványokon keresztül kijátszható - nem intézményesített - banki titoktartás az, ami ideálissá teszi a szigetet az adózatlan jövedelmek kimenekítésére.
„Nem kaszinó vagyunk, hanem olyan központ, ami befektetéseket gyűjt, hogy aztán máshová csatornázza őket. Épp erre van szüksége Európának. Ez része a megoldásnak, nem pedig probléma" - védekezik a sziget pénzügyminisztere, Philip Ozouf.
Mindazonáltal az Egyesült Királyságot is számos kritika éri, mert túl sokáig halogatta az egyértelmű állásfoglalást. A napokban azonban George Osbourne brit kancellár bejelentette, a hatóságok hadat üzennek az adókerülőknek. Első lépésként rögtön száz „nagy halat" sikerült kifogni, hála az USA-val és Ausztráliával közösen végrehajtott akciónak. A fordulat hatására Jersey megkötötte az automatikus információcseréről szóló megállapodást Londonnal és Washingtonnal. A megállapodás többi EU tagállamra történő kiterjesztésére azonban mindaddig nem hajlandó a szigetállam, amíg minden érintett el nem kötelezi magát a megállapodás iránt.
A Tax Justice Networkhöz hasonlóan számos szervezet további eredményeket követel. Programjuk három pontból áll:
1. a pénzüket adóparadicsomokban tartó egyének, cégek, pénzügyi alapok és alapítványok azonosítása
2. megállapodás a kormányok közötti adatcseréről
3. a fejlődő országok bevonása.
Az EU-n belüli adatcsere-egyezmény kockázataira hívja fel a figyelmet Geoff Cook, a Jersey Finance vezérigazgatója, aki a sziget gazdaságának 40 százalékát kitevő szektor érdekeit hivatott képviselni. Szerinte pusztán az a kényszer, hogy a pénzintézetek kötelesek kiadni ügyfeleik adatait, arra ösztönzi majd őket, hogy másik régióba helyezzék át tevékenységüket.
Ebből is látható, hogy az adatcsere csak akkor működőképes, ha minden szereplőt bevonnak. Többek között ez a tétje a május 22-i EU-csúcsnak. Az ülés célja közös Uniós álláspont és joggyakorlat kialakítása volt, melyek megkönnyíthetik az EU-n kívüli államokkal folytatott tárgyalásokat. Luis Doncel azonban arra figyelmeztet, hogy amennyiben a politika meghatározó alakjai döntésképtelenek maradnak, úgy ez is csupán elszalasztott lehetőség marad.
Luis Doncel az El País spanyol lap újságírója. Rendszeresen publikál az Economy Pagesben.