brusszel


Nagykoalíció: elosztották a tárcákat

Figyelő Online
2013.12.16  09:03   
mail
nyomtatás
Németországban a szociáldemokrata párt (SPD) tagsága elfogadta a CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kötendő koalícióról szóló szerződést, ezzel az utolsó akadálya is elhárult annak, hogy Angela Merkelt ismét kancellárrá válasszák.
Az SPD pártszavazásának szombaton Berlinben közölt végeredménye szerint a tagság 75,96 százaléka igennel voksolt arra a kérdésre, hogy véglegesítsék-e a koalíciós szerződést. Az eredmény kihirdetése után a nagykoalícióra készülő pártok közölték, hogy miként osztják el egymás között a miniszteri tárcákat.

Az SPD pártszavazásán a csaknem 475 ezer fős tagság 77,86 százaléka vett részt. Az érvényesen szavazók közül 256 643-an voksoltak igennel.

A 150 éves SPD-nél először tartottak pártszavazást. A tagok levélben szavazhattak, a szavazólapot és a válaszborítékot december elején kézbesítették. A beérkezett szavazatokat szombat hajnalban kezdték összeszámolni Berlinben 400 önkéntes részvételével. A párt óránként 20 ezer boríték felbontására képes levélbontó gépeket is vásárolt, hogy minél gyorsabban végezzenek a munkával.

A szavazás "a párton belüli demokrácia ünnepe volt", és megmutatta, hogy az SPD a legnyitottabb, a tagságot a döntésekbe leginkább bevonó párt - emelte ki Sigmar Gabriel, az SPD elnöke az eredményt ismertető berlini tájékoztatón, hozzátéve, hogy az SPD a pártszavazással példát mutatott a német politika többi szereplőjének.

Angela Merkel ügyvezető kancellár, a CDU elnöke gratulált Sigmar Gabrielnek az eredményhez és a nagy részvételi arányhoz - közölte Hermann Gröhe, a CDU főtitkára. "Örülünk, hogy hamarosan elkezdődhet a közös kormányzati munka" - tette hozzá, kiemelve, hogy a koalíciós szerződés "jó alapot" ad az együttműködéshez, amelynek az a célja, hogy Németország továbbra is sikeres legyen, és a ciklus végén elmondhassák, hogy "a németek jobban élnek, mint négy éve".

A szerződést hétfőn írja alá a három párt - az SPD, a CDU és bajor testvérpártja, a CSU - elnöke. Angela Merkelt kedden választja meg kancellárnak a Bundestag, a törvényhozás alsóháza, és kormányának tagjai még aznap leteszik hivatali esküjüket.

Az új német kormány így csaknem három hónappal a szeptember 22-én tartott parlamenti választás után alakulhat meg. Ez lesz a kancellári tisztséget 2005 óta betöltő Angela Merkel harmadik kormánya, és a harmadik nagykoalíció Németországban a második világháború óta.

Merkel pártja 5 tárcát kap, a pénzügyi, a belügyi, a védelmi, az egészségügyi, valamint az oktatási és kutatási tárcát, és CDU-s politikus vezeti majd a kancellári hivatalt miniszteri beosztásban.

Sigmar Gabriel alkancellár lesz, pártja 6 minisztériumot vezet az új kormányban. A szociáldemokraták adják a külügyi, a gazdasági és energetikai, a munkaügyi és szociális, az igazságügyi és fogyasztóvédelmi, a család-, idős-, nő- és ifjúságügyi, valamint a környezet- és természetvédelmi tárca vezetőjét.

A CSU 3 minisztériumot kap, az élelmezésügyi és mezőgazdasági minisztériumot, a közlekedés tárcát, amelynek portfóliójába tartozik a digitális infrastruktúra fejlesztése is, illetve a nemzetközi gazdasági együttműködés és fejlesztés területét - a fejlődő országok támogatását - irányító tárcát.

A kormányban dolgozik majd három tárca nélküli miniszter is államminiszteri beosztásban. A CDU delegálja a kulturális és médiaügyekkel foglalkozó államminisztert, és az úgynevezett kancellárhoz rendelt államminisztert, a kormány bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációs politikáját irányító államminisztert pedig az SPD delegálja a kormányba.

A pártok vasárnap, külön-külön jelentik majd be, hogy kiket küldenek a kormányba. A német sajtóban az utóbbi napokban több kormánynévsor is megjelent. Ezek alapján a fontosabb tárcákat tekintve biztosnak tűnik, hogy a pénzügyminiszter továbbra is a CDU-s Wolfgang Schäuble lesz, a külügyminiszter pedig a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier, aki az előző nagykoalíciós kormányban (2005-2009) is külügyminiszter volt.
Kapcsolódó cikkek
MTI
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.