A Figyelő kormányhoz közelálló forrásból úgy értesült, az MNB-ben, a KIM-ben és az NGM-ben több forgatókönyv készült a devizahitel szerződések jogszabályi átalakítására, ám hogy ezek közül melyik kap zöld utat, az nagyban függ az Ab döntésétől valamint az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációtól. „A kormány ugyanis nem akar a választások előtt beleszaladni újabb pofonba sem az EU-ban, sem pedig itthon, ezért maximális körültekintéssel dolgozza ki a devizaadósoknak szánt mentőcsomagot a KIM" - hallottuk. Az Ab értesülésünk szerint már a napokban kihirdetheti állásfoglalását.

VERSENY AZ IDŐVEL
Forrásaink elmondták, a kormány egy esetben futhat ki az időből, azaz nem tudja megalkotni az országgyűlési választások előtt az új jogszabályt, akkor, ha az Európai Bíróság nem dönt február végéig a Kúria megkereséséről. (A Kúria egy konkrét perben az EU fogyasztóvédelmi irányelve releváns rendelkezésének értelmezését kérte a luxemburgi bíráktól, s a kabinet ezt a döntést is szeretné ismerni, mielőtt a végleges csomagot leteszi az országgyűlés asztalára.) Előzetes tervek szerint ugyanis a T. Ház a kampány miatt - már ha valóban április elejére tűzi ki a választások első fordulóját a köztársasági elnök - csak február végéig ülésezik, extra rövid lesz tehát a tavaszi ülésszak. Kormánypárti forrásaink megerősítették, a kabinet eltökélt abban, hogy szülessen törvény, aminek egyik saroktétele az, hogy a devizaadósok nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. A jogszabályi beavatkozásra egyébként egy 1991-es AB határozat teremt jogalapot, amely kimondja, hogy kivételes esetben az állam a már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja. Erre különösen a hosszú távú szerződések esetén kerülhet sor, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan változások következnek be, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem - vagy más tartalommal - kötöttek volna szerződést.

A Figyelő a Kúria elnökének múlt év végi tájékoztatóján megkérdezte a legfőbb bírói grémium vezetőit arról, hogy látják szakmailag, beavatkozhat-e az állam törvényi eszközökkel polgári jogi szerződésekbe, amire Wellmann György, a Kúria polgári jogi kollégiumának vezetője azt válaszolta, természetesen, hiszen korábban is volt erre példa, ez történt az árfolyamgát bevezetésekor. A svájcifrank-hiteleket jellemzően 145-165 Ft-os, míg az euró alapú hiteleket 230-260-as árfolyamon lehetne törleszteni egyes kalkulációk szerint. További részletek az e heti Figyelőben.

 

Kapcsolódó cikkek