A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Nem csitul a vita a minimálbér körül
Figyelő Online
2013.12.25 17:36 frissítve: 2013.12.26 17:57
Folytatódik a vita Németországban az új kormány egyik fő ígérete, a minimálbér bevezetése körül. Szerdán a munkaadók érdekképviselete kivételeket és az intézmény lépcsőzetes bevezetését szorgalmazta, a szakszervezetek pedig az egységesen kötelező minimálbér mellett álltak ki.
Az országos szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke, Michael Sommer egy interjúban kiemelte, hogy a szakszervezetek 2015-től szigorúan felügyelik majd az óránkénti 8,5 eurós minimálbérre valamennyi ágazatban egyformán érvényes szabályok betartását. "Ezt azoknak a piszok munkaadóknak is tudniuk kell, akik még mindig azt hiszik, hogy megkerülhetik az előírásokat" - fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Ingo Kramer, a munkaadói szövetségek országos szervezetének (BDA) elnöke szerint viszont "differenciálni kell, kivételekre van szükség, és el kell készíteni a minimálbér fokozatos bevezetését szabályozó terveket", különben nem a foglalkoztatottság emelkedik tovább Németországban, hanem a munkanélküliség. Különösen az ország keleti részén, a volt NDK területén okozhat gondot a kötelező minimálbér. "Ha valamennyi munkavállalónak meg kell adni a 8,5 eurós minimálbért, akkor nemigen talál majd munkát, aki még sohasem dolgozott vagy hosszú ideje munkanélküli, és nagyon nehezen szereznek állást az alacsony képzettségűeknek és az iskolai végzettség nélküli fiatalok is" - mutatott rá Kramer.
A minimálbér bevezetését a szociáldemokrata párt (SPD) nyomására vették fel a koalíciós szerződésbe. Ennek alapján a minimálbér 2015-től lesz kötelező, de a 2017-ig még érvényben lehetnek alacsonyabb bérekről szóló megállapodások. Ezzel a DGB is egyetért. Az ügy a koalíciót is megosztja, éppen a minimálbér körül alakult ki a csupán nyolc napja hivatalban lévő nagykoalíciós kormány első belső konfliktusa. A bajor konzervatív CSU szerint ki kell vonni a minimálbérre vonatkozó szabályok hatálya alól a minijob nevű munkavállalási formában - havonta legfeljebb 450 eurós fizetésért - dolgozókat, a gyakornokokat, a szezonális munkásokat és a nyugdíj mellett munkát vállaló időseket is. Az SPD elutasítja a kivételeket, a párt szerint 2017. január 1-je után senkinek sem szabad óránként 8,5 eurónál kisebb bért fizetni Németországban.Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.
Ingo Kramer, a munkaadói szövetségek országos szervezetének (BDA) elnöke szerint viszont "differenciálni kell, kivételekre van szükség, és el kell készíteni a minimálbér fokozatos bevezetését szabályozó terveket", különben nem a foglalkoztatottság emelkedik tovább Németországban, hanem a munkanélküliség. Különösen az ország keleti részén, a volt NDK területén okozhat gondot a kötelező minimálbér. "Ha valamennyi munkavállalónak meg kell adni a 8,5 eurós minimálbért, akkor nemigen talál majd munkát, aki még sohasem dolgozott vagy hosszú ideje munkanélküli, és nagyon nehezen szereznek állást az alacsony képzettségűeknek és az iskolai végzettség nélküli fiatalok is" - mutatott rá Kramer.
A minimálbér bevezetését a szociáldemokrata párt (SPD) nyomására vették fel a koalíciós szerződésbe. Ennek alapján a minimálbér 2015-től lesz kötelező, de a 2017-ig még érvényben lehetnek alacsonyabb bérekről szóló megállapodások. Ezzel a DGB is egyetért. Az ügy a koalíciót is megosztja, éppen a minimálbér körül alakult ki a csupán nyolc napja hivatalban lévő nagykoalíciós kormány első belső konfliktusa. A bajor konzervatív CSU szerint ki kell vonni a minimálbérre vonatkozó szabályok hatálya alól a minijob nevű munkavállalási formában - havonta legfeljebb 450 eurós fizetésért - dolgozókat, a gyakornokokat, a szezonális munkásokat és a nyugdíj mellett munkát vállaló időseket is. Az SPD elutasítja a kivételeket, a párt szerint 2017. január 1-je után senkinek sem szabad óránként 8,5 eurónál kisebb bért fizetni Németországban.Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.
MTI
címkék:
VilággazdaságNémetország
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
