A volt kormányfő az Orbán-kormány harcias retorikájából kiindulva vázolta föl, hogyan is szerepel szerinte a Fidesz az egyes csatatereken. Eszerint a kormány mind az adósság, a megszorítások, a deficit, és a munkanélküliség elleni, mind pedig a növekedésért folytatott küzdelmet is elveszítette. Ezek alátámasztására felhozta, hogy az EU-ban hazánknál csupán Görögország szembesül rosszabb hitelkondíciókkal, Magyarország mindössze 1 százalékos reálgazdasági növekedést produkál (a többi V4 ország 6-7 százalékos eredményéhez képest), és mintegy 2600 milliárd forintnyi megszorítást eszközölt a kormány az elmúlt időszakban.

Bajnai külön negatívumként emelte ki, hogy ez utóbbi forráselvonások pont az oktatás, az egészségügy, és az önkormányzati rendszer kárára mentek végbe, amelyek azonban egy ország jövőjének lételemeiként tekintendők. Emellett felhívta a figyelmet a foglalkoztatottság, és a deficit mérőszámainak megtévesztő adataira, hiszen előbbinél a közmunkások csupán „más struktúrában kapják meg a segélyt", utóbbi esetében pedig a strukturális átrendezés hozza létre a valóságnál kedvezőbb értékeket.

A legnagyobb veszélyfaktornak Bajnai az EU-val szembeni rossz politikát emelte ki, hiszen miközben az ország GDP arányos adóssága továbbra is 81 százalék körül mozog, addig a beruházások túlnyomó része továbbra is EU-s pénzekből kerülnek kifizetésre. Arra is figyelmeztetett, hogy mikor ez a forrásbővülés elakad, addigra Magyarországnak önállóan fenntartható pályára kell állnia, különben komoly veszélyekkel kell szembenéznie. Ezzel összhangban nyilatkozott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is, aki szerint az új költségvetés tartható ugyan, de „pengeélen mozog".
Bajnai Gordon megoldásként, és az általa gazdasági menekülteknek nevezett emigráns csoportok visszavonzása eszközeként a kiszámíthatóság, a magántulajdon szentségének, és a piac és az állam közti helyes viszony helyrehozatalát említette.

Az általa „rizsaharcnak" átkeresztelt rezsicsökkentésről Dr. Bod Péter Ákos, és Dr. Mellár Tamás közgazdászok hasonló szellemben beszéltek, megemlítve ennek az akciónak a tovább kockázatait. Így a non-profit üzemeltetés révén várható fejlesztési, illetve hozzájutási problémákat, valamint a veszteségesen működő közüzemek veszteségének állami átvételét, és azok az adófizetőkre történő átterhelését emelték ki.

Bajnai Gordon előadása után kifejtette, hogy jó iránynak tartja a kormányzattól az állampolgári érdekek erőteljesebb képviseletét akár a bankokkal, akár az egyes nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások során, ezek megvalósítását azonban kifejezetten károsnak ítéli, és túlzottan önös, politikai érdekektől vezérelt akciónak gondolja.

Kapcsolódó cikkek