A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Nem segít a chipsadó
A magyarok 58 százaléka túlsúlyos
Figyelő Online
- Cseke Hajnalka
2013.08.09 07:00
Híznak a magyarok? - reagált a WHO és az EU legfrissebb felmérésére egy táplálkozási szakértő, majd elmesélte, hogy hétvégén kiment egy felkapott strandra. Az összes étkezde és büfé kínálata a következőkből állt: hamburger, sült krumpli, lacipecsenye, hasábburgonya, rántott karaj hasábburgonyával, sertéspörkölt hasábburgonyával, süt kolbász hasábburgonyával, pizza, lángos, s jégkrém mindenféle változatban. Amikor megkérdezte, hogy párolt rizst, főtt krumplit vagy zöldségköretet kaphat-e a grillezett csirkemellhez, úgy néztek rá, mint aki a Holdról jött.
FELADTA A KÜZDELMET
A kövérség elleni küzdelem terén Magyarországnak sincs túl sok büszkélkedni valója. Hiába a kísérleti kezdeményezések, például az iskolai büfék kínálatának megváltoztatása, vagy a mindennapos testnevelés bevezetése, egyelőre nem hoztak átütő sikert. „Tanítónőként borzasztó küzdelmet jelent a gyerekekkel megértetni, hogy mennyire egészségtelen és felesleges a szünetekben vagy délután a büfébe szaladni és elkölteni a zsebpénzüket üdítőkre, édességre, de akár péksüteményre is" - osztotta meg tapasztalatait egy pedagógus a fiatalkori elhízással foglalkozó internetes portálon. Kollégája azt mondja, ő már feladta, belátta, hogy nem tud mindenkit megmenteni. Vági Zsolt, táplálkozáskutató, a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet igazgatója szerint a kormány intézkedései semmiképpen sem elegendőek, mégis szükség van minden oldalról a jelenlegi helyzet megváltoztatására irányuló kezdeményezésekre. A chipsadó bevezetését a táplálkozási szakértő hasznosnak és szükségesnek tartja, ám ettől sem várható önmagában, hogy a felnőttek és a gyermekek elfordulnak a túl édes, sós, zsíros és egészségre ártalmas ételektől. „Örvendetes, hogy csökken az olyan élelmiszerek fogyasztása, amikre az emberi szervezetnek nincs szüksége, s az adó motiválja a gyártókat is arra, hogy változtassanak receptúráikon, viszont az elhízás nem ettől alakul ki vagy szűnik meg" - mutatott rá Vági.
A hazai élelmiszerpiacon mintegy 60 ezer élelmiszer van forgalomban, ezek nagy része azonban nincs benne az adóköteles termékek körében, holott sokról elmondható, hogy nem megfelelő fogyasztási gyakoriságban vagy mennyiségben hozzájárulhat táplálkozással összefüggő betegségek kialakulásához. Magyarországon a lakosság mindössze 15-16 százaléka dönt tudatosan az élelmiszer-választáskor. Nem figyelik az összetevőket, azt, hogy mekkora a termék energia- és tápanyagtartalma. A Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet felmérése szerint a magyar fogyasztó elsődlegesen az árat nézi, illetve azt, hogy meddig őrzi meg a minőségét.
További részletek az e heti Figyelőben.
A kövérség elleni küzdelem terén Magyarországnak sincs túl sok büszkélkedni valója. Hiába a kísérleti kezdeményezések, például az iskolai büfék kínálatának megváltoztatása, vagy a mindennapos testnevelés bevezetése, egyelőre nem hoztak átütő sikert. „Tanítónőként borzasztó küzdelmet jelent a gyerekekkel megértetni, hogy mennyire egészségtelen és felesleges a szünetekben vagy délután a büfébe szaladni és elkölteni a zsebpénzüket üdítőkre, édességre, de akár péksüteményre is" - osztotta meg tapasztalatait egy pedagógus a fiatalkori elhízással foglalkozó internetes portálon. Kollégája azt mondja, ő már feladta, belátta, hogy nem tud mindenkit megmenteni. Vági Zsolt, táplálkozáskutató, a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet igazgatója szerint a kormány intézkedései semmiképpen sem elegendőek, mégis szükség van minden oldalról a jelenlegi helyzet megváltoztatására irányuló kezdeményezésekre. A chipsadó bevezetését a táplálkozási szakértő hasznosnak és szükségesnek tartja, ám ettől sem várható önmagában, hogy a felnőttek és a gyermekek elfordulnak a túl édes, sós, zsíros és egészségre ártalmas ételektől. „Örvendetes, hogy csökken az olyan élelmiszerek fogyasztása, amikre az emberi szervezetnek nincs szüksége, s az adó motiválja a gyártókat is arra, hogy változtassanak receptúráikon, viszont az elhízás nem ettől alakul ki vagy szűnik meg" - mutatott rá Vági.
A hazai élelmiszerpiacon mintegy 60 ezer élelmiszer van forgalomban, ezek nagy része azonban nincs benne az adóköteles termékek körében, holott sokról elmondható, hogy nem megfelelő fogyasztási gyakoriságban vagy mennyiségben hozzájárulhat táplálkozással összefüggő betegségek kialakulásához. Magyarországon a lakosság mindössze 15-16 százaléka dönt tudatosan az élelmiszer-választáskor. Nem figyelik az összetevőket, azt, hogy mekkora a termék energia- és tápanyagtartalma. A Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet felmérése szerint a magyar fogyasztó elsődlegesen az árat nézi, illetve azt, hogy meddig őrzi meg a minőségét.
További részletek az e heti Figyelőben.
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
