Akkorát semelyik OECD-tagországban nem nőtt három év alatt a legkisebb bér, mint nálunk. A ciklus elején, 2010-ben még 73 500 forint volt a bruttó összeg, ez emelkedik jövőre 101 500 forintra. A nettó pozíció ugyanakkor nem sokat változott ez idő alatt, mintegy 60 ezer forintról emelkedik jövőre 66 ezerre, ami alapvetően az adójóváírás kivezetésével magyarázható. Ezen tehát sokat buktak a kisebb keresetűek.

Nem csak nálunk változik jövőre a minimálbér, a közép-kelet európai térség, illetve a Baltikum más országaiban is napirenden van az emelése. Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Lettországban vagy már döntött a kormány a minimálbérről, vagy hamarosan dönteni fog róla. Jellemzően négy-nyolc százalék között szóródik az emelés mértéke, ennél nagyobbra készülnek Romániában. A tengeren túl is több pénzhez jutnak a legkisebb keresetű munkavállalók: egy sor amerikai államban várható a minimálbér emelése.

Euróban számolva egyébként a magyar minimálbér nem tartozik a legalacsonyabbak közé. Az Eurostat kimutatása szerint - amely a 2013-as összegeket tartalmazza - a magyarhoz képest kevesebb jár például a román, bolgár, cseh alkalmazottaknak, viszont többet vihetnek haza a lengyelek, szlovákok, nem is beszélve a nyugat-európai dolgozókról. A csúcs Luxemburg, ahol havonta 1874 eurót fizetnek a munkaadók. (Figyelő 8. oldal)

Jegybankelnök vs. uniós biztos

A Figyelő legújabb számában arról ír, hogy hiába kritizálja az amúgy nem létező egységes uniós gazdaságpolitikát, ezzel csak magát minősíti a magyar jegybank elnöke. Matolcsy György EU-nak címzett javaslatai részben nyitott kapukat döngetnek, részben távol állnak a realitásoktól. E közben Magyarországon élénkül ugyan a gazdaság, de erősen kétséges, hogy beszélhetünk-e növekedési fordulatról. Ez legjobb esetben is csak évek múlva derül majd ki.

A lapnak nyilatkozó brüsszeli források szerint a jegybankárok „szerepüket nem túlértékelve" tartózkodni szoktak a személyeskedő támadásoktól, de főleg attól, hogy bárkit is lemondásra szólítsanak fel. Ismeretes, hogy Matolcsy György lemondásra szólította fel Olli Rehnt, az unió gazdasági és pénzügyi biztosát. Brüsszelből határozott elutasítás érkezett. Matolcsy György tehát úgy állította be a helyzetet és Olli Rehn szerepét is, mintha a gazdaságpolitika európai szintre került volna. Ezért, ha következetes akart volna lenni, akkor az EU és a tagállamok jelenlegi összes vezetőjét fel kellett volna szólítania a lemondásra az általa elhibázottnak tartott gazdaságpolitika miatt.

A magyar jegybank elnöke gazdaságpolitikai ajánlásokat is megfogalmazott az Uniónak. Ez a következőkből áll. Célozzák meg a 25 százalékos beruházási rátát. Térjenek át a 2-4 százalékos inflációt kitűző inflációs fiskális célkövető rendszerre. Meg kell kettőzni a nemzeti költségvetéseket, a folyó költségvetési hiányokat 3 százalék alatt kell tartani. A másik költségvetésből a gazdaságélénkítő beruházásokat kell finanszírozni. Ezek forrása az államok által kibocsátott, az EKB által megvásárolt kötvény lenne.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint Matolcsy pontjaiban van némi igazság, s néhány javaslatával nyitott kapukat dönget. Az inflációt maga az Unió is szeretné kissé felpörgetni, akár negatív kamatot is el tudnának képzelni. A jelenlegi helyzetben egyébként még a 2 százalékos ráta is üdvözlendő lenne. „Az EKB nem dőlne a kardjába, ha 3 százalékos lenne az inflációs cél" - mondta a közgazdász. Hasonlóképpen: szintén EU-s cél az, hogy az eurózóna perifériáján lévő államok gazdaságát valamilyen módon élénkítsék. Ennek módja azonban erősen kérdéses. A déli államok beruházásainak fellendítéséhez ugyan jól jönnének az uniós extra források. Az ezek létrehozására irányuló erőfeszítéseket azonban a németek rendre elkaszálták.

A közgazdász szerint Matolcsy kettős költségvetésre irányuló javaslata a gyakorlatban nagyon nehezen lenne kivitelezhető. Mi lenne a garancia arra, hogy a jövőbeni beruházásokra az állam által kibocsátott kötvényeket visszafizeti az adott kormány? Mert az EKB nyilvánvalóan nem garantálná ezeket, mint ahogy meg sem vásárolná őket. A kettős költségvetés miként lenne beilleszthető a Maastrichti Szerződésbe? Hasonló probléma volt a magánnyugdíjpénztárakba átlépők után keletkező költségvetési hiány kérdése is az elmúlt évtized közepén. Ha úgy tetszik, itt is egy jövőbeni beruházásról volt szó, hiszen a költségvetés jövőbeni elszállásának megakadályozása érdekében hozták létre a pénztárakat. Az EU minden esetre csak átmeneti, néhány éves felmentést adott ennek kapcsán a 3 százalékos államháztartási hiányra vonatkozó kritérium alól. Ennek alapján feltehető, hogy a megkettőzött, beruházási célú költségvetést se építené be stabil elemként a jogrendbe.

Matolcsy György a múlt héten bocsánatkérésre szólította fel Bod Péter Ákost, Chikán Attilát és Mellár Tamást azért, mert korábban kritizálták a magyar gazdaságpolitikát. A Figyelő mindhárom közgazdászt megkérdezte, akik szinte egyhangúan közölték, hogy nem látnak okot arra, hogy exkuzálják magukat. A lap által megkérdezett közgazdászok szerint hiába jöttek ki az elmúlt időszakban kedvező makrogazdasági adatok, növekedési fordulatról nem beszélhetünk a magyar gazdaságban. A kedvező adatok mögött mesterséges gazdaságélénkítési intézkedések állnak, s az erre visszavezethető egyensúlyi problémák idővel kibuknak. (Figyelő 10-13. oldal)

Várakozni tilos

A magyar államnak igen komoly jogi és kártérítési következményekkel kell szembenéznie, ha jövő júliusban elindítja a Nemzeti Mobilfizetési Rendszert (NMR), de később számára kedvezőtlen zárul a mobilfizetés tervezett államosítása miatt két hetet indított uniós kötelezettség szegési eljárás - jelezték a Figyelőnek az ágazat egyik legnagyobb szereplőjénél. Nem minden érintett gondolkodik azonban így, a piaci szereplők többsége inkább rezignált, az uniós vizsgálatban csak azok a cégek bíznak, amelyek működését teljesen ellehetetlenítené az államosítás. Pedig az átalakítással szakértők szerint nem csak ők, hanem a piac összes jelenlegi szereplője rosszul jár. Azon túl ugyanis, hogy a mobilfizetés elszámolását intéző, illetve a szükséges infrastruktúrát üzemeltető cégek alól központi szabályozással kihúznak egy többmilliárdos piacot, az önkormányzatokat és a mobilégeket is megrövidítik néhány 10 millió forinttal. A közlekedési közszolgáltatások mobilfizetéssel történő igénybevétele elvileg olcsóbb lesz, gyakorlatilag azonban ez sem biztos. (Figyelő 42-43. oldal)