A magyarázat igen prózai: a vállalkozók attól félnek, hogy egy szép napon besétál hozzájuk néhány fegyveres, és elviszik a számítógépeket - mesélte a Figyelőnek az SAP szoftveróriás isztambuli, a kis és közepes vállalkozásoknak szánt megoldásokat középpontba állító konferenciáján Wolfgang Kröner, az SAP-megoldások bevezetésével foglalkozó itelligence AG igazgatója.
Nem mintha a banditák feltétlenül a gépeken lévő adatokat akarnák megszerezni, lehet, hogy egyszerűen csak el akarják adni az eszközöket, vagy szétbontani őket a bennük lévő nyersanyagokért.
Hamis biztonságérzet
Ilyesmitől szerencsére idehaza nem kell tartani, és sok vállalatvezető kifejezetten büszke arra, hogy kritikus adatai a cég épületének alagsorában zümmögő szervereken vannak. A biztonságot pedig az „garantálja", hogy havonta egyszer hazaviszi a mentett adatokat.
Nem nehéz azonban belátni, hogy a céges szervereket fegyveres bandák hiányában is könnyen érheti baj, elég csak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tavaly decemberben történtekre gondolni, amikor elárasztotta a víz az alagsori géptermeket, közel egy napra megbénítva a légi kikötő forgalmát.
Lassan azért ki lehet mozdítani a hazai cégvezetőket is. Különösen, hogy magánemberként jó eséllyel használnak néhány felhő alapú szolgáltatást, hiszen például a Gmail is ilyen.
Andreas Muther, az SAP partnereken keresztüli értékesítésért felelős közép-kelet-európai rangidős alalnöke lapunknak azt mondta: a cégek legkönnyebben a HR-szoftvereknél fogadják el a felhő alapú megoldásokat, mert attól még nem áll le az üzlet, ha a HR-modul esetleg nem elérhető. Tapasztalatai szerint egyébként nem olyan jelentős a régió lemaradása, legalábbis Nyugat-Európához képest; Amerika és Ázsia persze előrébb jár.
Ha a Tesco kopogtat
A szoftvercég és partnerei számos esettanulmányt is testközelből bemutattak, amelyek bizonyítják a felhő alapú megoldások életképességét, és ami minden cégvezető szívét megdobogtatja: költséghatékonyságát.
A holland Onno Rudolf Jongkind például már feketeöves vállalkozónak számít, legújabb, olajos magvakkal és zsiradékokkal kereskedő cégét, az OPW Ingredients GmbH-t Németországban alapította meg. Nagyratörő tervekkel: az alig egy éve alapított társaság az idén már 10 millió eurós forgalmat bonyolít, három országban rendelkezik raktárral, de hamarosan Nagy-Britanniában és Kínában is lerakatot létesít.
Az egy pillanatra sem volt kétséges előtte, hogy átfogó vállalatirányítási rendszerre van szüksége, hiszen az élelmiszerek forgalmazásának minden egyes mozzanatában biztosítani kell a biztonságot. „Ha az egyik áruházában valami probléma van, biztos lehet benne az ember, hogy a Tesco emberei másnap ott állnak a küszöbön, és az nem lesz egy kellemes beszélgetés" - hozott egy példát a vevők odafigyelésére a holland üzletember.
Informatikus nélkül
Ami a felhő alapú megoldásokat illeti, ezt az üzletember kifejezetten a költségtakarékosság miatt preferálta. Tíz embernél többet foglalkoztató cégénél egyetlen informatikus sem dolgozik, szolgáltatásként vesz igénybe minden szükséges funkciót.
Ez lényegesen költséghatékonyabb, így sokkal jobban tudok az árral versenyezni a piacon - magyarázta az egyebek mellett a legnagyobb bébiétel-gyártóknak szállító Jongkind. Hozzátette: olyan ez, mint az áram: általában nem törődünk vele, hogyan állítják elő, a lényeg az, hogy legyen, igénybe tudjuk venni.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.