Alighogy megalakult a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ), máris kopogtatott az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) kapuján. A sietség indokolt: a tárca egy olyan rendelettervezetet dolgozott ki, amely az egészséges életmódra való nevelés jegyében alapjaiban újítaná meg a közétkeztetést. Lapunk úgy értesült, hogy a felek jövő héten újra leülnek a tárgyalóasztalhoz, az első megbeszélés ugyanis finoman szólva sem volt túl eredményes. Az MKSZ egyik magát megnevezni nem akaró tagja szerint valójában nem folyt érdemi tárgyalás, javaslataikat lesöpörték az asztalról. Talán majd legközelebb, remélik, nem akarnak mindent lenyomni a torkukon. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy milyen egyeztetésnek tartják azt, ahol csak tényeket közölnek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

A minisztériumban azt főzték ki, hogy az óvodákban, iskolákban a jelenleginél sokkal egészségesebb ételeket tálaljanak a gyerekeknek. Egész napos étkezés esetén például fél liter tej, vagy annak megfelelő tartalmú tejtermék járna - a szükséges kalciumbevitel miatt. Ez persze a mai, átlagosan 355 forintos nyersanyagnormából nem kigazdálkodható. Hogyan szolgálhatnának fel mondjuk százötven forintért három deci joghurtot reggelire, amikor negyven-negyvenöt forint jut az adott napszakra?

A készülő minisztériumi rendelet kihúzna az étlapról több hagyományos magyar ételt, így a rántott húsról is lemondhatnának a diákok. Valamint a túrós tésztáról és a túrógombócról is elbúcsúzhatnának. Ezeket ugyan nem nevezi meg a tervezet, de következtetni lehet rá: az ajánlás szerint a tejföl kizárólag ételkészítéshez lenne felhasználható, de önmagában nem adható. Az elvárások magasak. Az egyik internetes hírportál tesztelte a szolgáltatókat. A piacvezető közétkeztető, a Sodexo leverte a képzeletbeli lécet. A budai óvodában a vizsgált 21 napból csak 11 napon adott tejterméket, s mindössze 2 napon kínált gyümölcsöt.

FRANCIA KONYHA
Ám tévedés lenne azt hinni, hogy minden a szolgáltatókon múlik. Mert hiába várják el, hogy január elsejétől a szalámiban kevesebb legyen a só, ha ezt egyetlen húsüzem sem tudja teljesíteni. Egy friss felmérés siralmas képet mutat: a hazai élelmiszeripari vállalatok által készített termékek 99 százaléka nem felel meg az új rendelet által támasztott követelményeknek. Ezért is lenne célszerű annak fokozatos bevezetése. Különben is, állítja egy étkezési szakértő, nem föntről lefelé, hanem lentről fölfelé kéne építkezni. Azaz először az élelmiszeripari cégek technológiáját illene megreformálni.

500 ezer érv Viharos gyorsasággal alakult meg a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ), hogy az amúgy megosztott cégek egységesen léphessenek fel. A tagok 500 ezer adag ételt főznek és szállítanak ki naponta szerte az országban, ami érvnek sem utolsó. Az elnök az a Tettinger Antal, aki több minőségben ült már a tárgyalóasztal másik oldalán, például az ÁNTSZ Pest megyei tiszti főorvosaként.

„Számításaink szerint a jelenlegi nyersanyagnormából egyszerűen képtelenség teljesíteni a rendelettervezetben foglaltakat" - közölte lapunkkal Tettinger Antal, a szövetség elnöke. Becsléseik szerint a menza a dokumentum alapján számolva 35-70 százalékkal drágulhat. Azt némi meghökkenéssel hallották az egyeztetésen, hogy a tárca képviselői követendő példaként a francia és finn konyhákra hivatkoztak. Több zöldség, gyümölcs és hal kell -mondták. Csakhogy ezekben az országokban 1500-2000 forintnak megfelelő összeg a napi nyersanyagnorma. Azt is példaként hozták fel a hivatalnokok, hogy az egyik hazai iskolában kísérleti jelleggel csírát adtak. A gyerekek ezt az első héten elutasították, a második héten megkóstolták, a harmadik héten pedig már meg is ették. A szolgáltatók ezt erős kétkedéssel fogadták - persze az ízléseken lehet vitatkozni. A forintokon már kevésbé.

A minisztérium a magyar népesség riasztóan romló egészégi állapota miatt szorgalmazza a radikális menzareformot. A megújuló konyha átlagosan havi ötezer forinttal növelné a szülők terheit. A szövetség számításait ugyan kétségbe vonja a minisztérium, de mostanáig más számokkal nem álltak elő. Így azt sem cáfolták, vagy pontosították, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken, elsősorban Kelet-Magyarországon, akár tízezer forinttal többet fizethetnének. Ez pedig még inkább az ország szociális kettészakadáshoz vezethet. Az új közétkeztetési program tényleg húsbavágó kérdés: egy kétgyermekes család átlagos jövedelmének 10 százalékát emésztené fel az emelt szintű szolgáltatás. Már amennyiben ki tudná azt gazdálkodni.

Kapcsolódó cikkek