- Bármennyire is profánul hangzik, amit mondok, az USA hálát adhat Hitlernek és Sztálinnak, amiért - származásuk, vallási hovatartozásuk, világszemléletük, szabadságvágyuk okán - százezreket üldöztek el hazáikból. És hát kétségtelenül az Egyesült Államok vált ezen emberek legnagyobb befogadójává. Ezek a bevándorolt tudósok, beleértve magamat is, az új hazába érkezvén nem is elsősorban kutattak, hanem mindenekelőtt tanítottak. Egyetemeken kezdtünk oktatni, és közben kutattunk. Életem legnagyobb örömének tartom, a család mellett, hogy fiatalok nemzedékeinek adhattam át - az alapjaiban Magyarországon megszerzett - tudásomat, és szinte mindig egyetemistáimmal közösen végeztem a tudományos munkákat. Számtalan Európából elszármazott amerikai tudóskollégám mondhatja el ugyanezt saját sorsának alakulásáról. Ami a lényeg: a magunk képére igyekeztük formálni az ifjabb amerikai nemzedékek tehetségeit, s a jelek szerint az ilyen, „európai-amerikai" tudással felvértezett emberek váltak, válnak mind a mai napig a tudományos világ legizgalmasabb eredményeit elérni képes tudósaivá.

............

- Azt is állítja, hogy a Makó alatt nagyon mélyen meghúzódó földgáz szintén gazdaságosan és környezetbarát módon átalakítható metanollá? És egy napon mi is energiaexportáló országgá válhatnánk?

- Igen, ezt feltételezem. Ezt mondtam el az államelnök úrnak is. Korábban óriási problémát jelentett, ha a földgázkincs túl mélyen van, pláne, ha azt részben vagy egészben felszívja a föld alatti palaréteg. Márpedig Makó alatt - tudomásom szerint - ez a helyzet. Igen ám, csakhogy Amerikában olyan technológiákat fejlesztettek ki, amelyek bevetésével egyre inkább gazdaságosan, könnyen felszínre hozható a földgáz. Ez önmagában véve azonban ugyanúgy szénhidrogén, mint az olaj, s mindkettő kitermelését és felhasználását korlátozni kénytelen az emberiség, mert egyébként felgyorsul a felmelegedési folyamat, a szennyezés beláthatatlan károkat okozhat.

Zentai Péter Oláh Györggyel készített interjúját teljes terjedelemben a Figyelő ünnepi dupla számában olvashatja el.

Semmelweis Budapest AwardA Nobel-díjas magyar származású kémikusnak, Dr. Oláh Györgynek ítélte oda a Semmelweis Egyetem Szenátusa az idei Semmelweis Budapest Award nemzetközi díjat.  Dr. Szél Ágoston rektor a Semmelweis Symposium megnyitóján elmondta: mivel tudós jelezte, sajnos már nem mer ilyen hosszú utat vállalni, ezért döntöttek amellett, hogy Dr. Molnár Mária Judit rektorhelyettessel a Dél-Kaliforniai Egyetemen, a professzor által alapított Locker Hydrocarbon Research Institute-ban adják át az elismerést neki. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Jeremy K. Nicholson, 2011-ben Sir George Radda, tavaly pedig Dr. Somogyi Péter kapta a Semmelweis Budapest Awardot, de a díjazottak közül Oláh György az első, aki Nobel-díjas.