Az elöregedő társadalmak munkaerőpiacának egyik legnagyobb problémája a munkaerő túlkínálata. Miközben az idősebb korosztály reálbéreinek alacsony szintje is a nyugdíjkorhatár kitolását ösztönzi, az egyre lassuló gazdasági növekedés mellett az is gondot jelent, hogy a fiatal munkába lépőknek elegendő munkahelyet teremtsenek. Mivel így a fiatalok jó részének nincs állása, a családfenntartásra is képtelenek, ami egyszerre torzítja az adott társadalom korfáját, valamint csökkenti a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
Kemal Derviş szerint a megoldás az idősödő korosztály növekvő szabadságigényének kielégítésével érhető el. A fizetett szabadnapok, vagy a részfoglalkoztatás növelésével egyszerre lehetne kiszolgálni az idősebb korosztály rekreációs igényeit, valamint részmunkaidős álláshoz vagy szakmai gyakorlathoz juttatni a munkaerőpiacra lépő fiatal munkavállalókat. Ennek egyik eszközeként rendszeresen, hosszabb oktatási periódusokban vehetnének részt az alkalmazottak. Ilyenkor a munkavállaló nem dolgozik, hanem szakmájában továbbképzi magát. Bérköltségének viszont csak harmadát fizetné a munkáltatója, második harmadát az állam, végső részét pedig maga a feltöltődésre vágyó munkavállaló.
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a XXI. század elején mind több 70 éves munkavállalóval találkozunk majd, hiszen a szigorú fiskális megszorítások és a fejlett országok gyenge gazdasági teljesítményei egyébként sem engednének hosszú nyugdíjas éveket. Ám nem szükségszerű, hogy az idősebb korosztály vesztesnek érezze magát e helyzetben. A részmunkaidő bevezetésével lehetősége nyílna fiatalabb kollégáinak továbbképzésére, mely egyszerre növelhetné munkáltatója termelékenységét és a munkavállaló saját önérzetét is. Ha 40-50 év tapasztalata a fiatalok tudását gyarapítja, mintsem elenyész a nyugdíjas években, azzal mindenki jól jár.
Kemal Derviş (1949 -), török közgazdász, Törökország egykori gazdasági minisztere, az ENSZ Fejlesztési Programjának volt nagykövete. Jelenleg a washingtoni székhelyű közcélú szervezet, a Brookings Institution alelnöke.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.