A kormányfő kifejtette: "azért tudtunk gyorsak lenni, mert egységesek voltunk", megértette az ország, hogy össze kell tartani akár a gazdasági válsággal, akár a dunai árral szemben. A 12 hónap alatt felépült komplexumra utalva megjegyezte: ez a gyorsasági rekord kérészéletű, mert a közeljövőben Kínában még gyorsabban építenek fel egyet.

Kiemelte: ez világossá tesz, hogy nem elégedhetünk meg azzal a teljesítménnyel, amit eddig elértünk, mert a világ új kihívásokat tartogat, és "nekünk mindenkinél gyorsabbnak kell lenni, még azoknál is, akik ma még gyorsabbnak bizonyulnak, mint mi".
Orbán Viktor szerint ezt a versenykihívást kell megérteni a magyaroknak, s újabb és újabb célokat kitűzni, újabb és újabb versenyekbe benevezni.

Szólt arról, hogy Németország a második világháború utáni reménytelen helyzetéből azért tudott talpra állni és elnyerni a világban őt megillető helyet, mert volt önbecsülése.

Egy nehéz helyzetbe került nemzet csak akkor képes sikereket elérni és talpra állni, ha megőrzi az önbecsülését - emelte ki, megjegyezve: a mostani magyar sikereket sem lehet mással magyarázni, minthogy az utolsó pillanatig mindig megőriztük azt a képességünket, hogy tartani akartuk magunkat valamire, be akartuk bizonyítani, hogy képesek vagyunk a világ bármely országával versenyképes teljesítményt nyújtani.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: személyes hálával tartozik a Knorr-Bremsének, amiért 1999-ben fejlesztési központot hozott létre Budapesten, és ezzel utat mutatott a kormánynak, hogy hogyan lesz "az összeszerelő Magyarországból, egy kutatásban, technológiában, fejlődésben, fejlesztésben is a világ élvonalához tartozni képes Magyarország", mire van szüksége, hogy eggyel előbbre rukkolhasson a nemzetközi versenyben.

Úgy fogalmazott: a vállalat nemcsak egy fejlesztési központot hozott létre Magyarországon, hanem ezzel a "zseblámpával" megmutatta azt az utat, amit a magyar iparpolitikának érdemes követnie.

A kormányfő méltatta, hogy a világon minden hetedik ember veti bizalmát a cég által készített termékekbe.
A mostani beruházás nem jöhetett volna létre a magyar munkások nélkül, akik bebizonyították, hogy képesek a világ bármely országával vetélkedve, egyenletes minőségű, szériában gyártott termékeket előállítani - mutatott rá, megjegyezve: a jövőért is meg kell dolgozni, de az eredmények biztatóak, és azt üzenik, hogy a magyarok képesek a következő évtizedekben is a világszínvonal legjavát nyújtani.

Heinz Hermann Thiele, a Knorr-Bremse vállalatcsoport felügyelőbizottságának elnöke arról beszélt, hogy nagyon komoly támogatást kaptak a kormány részéről a beruházáshoz, az építkezés és az engedélyek kiadásakor pedig minden elképzelhető segítséget megkaptak a városvezetéstől.

A kecskeméti gyár mintegy 900 dolgozója közül 117 magasabb képzett mérnök dolgozik a kutatás-fejlesztésen - tette hozzá a felügyelőbizottság elnöke.

Az átadáson jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordulva így fogalmazott: "bizonyos vagyok, hogy ez az ország az ön vezetése alatt nagy előrelépést tett, és ezt a küszöbön álló választások látványosan igazolják a jövőben is".
Németországban efelől a legkisebb kétségünk sincsen - fűzte hozzá.

Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója visszatekintett az elmúlt 40 évre, amióta Kecskeéten termel a német vállalat, amely, szavai szerint beépült a magyar gazdaságba, különösen a beszállítók tekintetében.

Komoly eredménynek nevezte, hogy több magyar kisbeszállító mára már a Knorr-Bremse nagybeszállítóvá vált.
A mennyiségi lépések után szükség volt arra, hogy minőségi váltás legyen, mert rövid időn belül kell a globális kihívásoknak megfelelni - fogalmazott a vezérigazgató.

Jó döntésnek nevezte, hogy helyi vállalkozóval, a Verbau Kft.-vel építették fel az új gyárat, mely a Knorr-Bremse legmodernebb fejlesztési elképzelései szerint valósult meg.

Salacz László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje köszöntőjében hangsúlyozta: versenyképesség és hatékonyság a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. beruházásának a mottója, melyet párhuzamba lehet állítani azzal a törekvéssel, amely Magyarországot és benne Kecskemétet is jellemezte az elmúlt négy évben.

Hozzátette: Magyarország és benne Kecskemét gazdasági fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak az 1989 óta egyre növekvő számban ide települő cégek, melyek az utóbbi négy évben közel 10 ezer új munkahelyet teremtettek a városban és környékén.
Kecskemét, az egykor kizárólag mezőgazdasági terményeiről híres város, ma az autógyártás és az ahhoz kapcsolódó ipar egyik központjává vált Magyarországon, köszönhetően a külföldi cégek, elsősorban a németek beruházásainak és a kormány támogatásának - mondta.

A Magyarországon egy évszázada jelen lévő német Knorr-Bremse közel hatmilliárd forintból építette fel haszonjármű üzletágának új gyártó- és fejlesztési bázisát Kecskeméten. A 19 ezer négyzetméteres komplexumot közel 9 hektáron, zöldmezős beruházással alakították ki, és összességében 1,4 milliárd forintos uniós és állami támogatást vontak be.

Kapcsolódó cikkek