Az EU soros elnökségi triójának tagjaként Litvánia legfontosabb célkitűzése a Keleti Partnerség országaival való együttműködés kiterjesztése. Ukrajna előzetesen már beleegyezett egy társulási egyezmény megkötésébe, melynek aláírása a november eleji vilniusi csúcstalálkozó egyik fő napirendi pontja lesz.

Miközben a világsajtó figyelme a szíriai helyzettel kapcsolatos orosz-amerikai tárgyalásokra irányul, Oroszország külügyeinek fókusza valójában az EU Keleti Partnerség elnevezésű programja - írja Anne Applebaum, a Slate Pulitzer-díjas szerzője. A korábbi csatlós államainak EU-hoz való közeledését megakadályozandó, a Kreml egyre erőszakosabb külpolitikát folytat. Célja a Kaukázus államainak összefogása az úgynevezett Eurázsiai Vámunió által, melyet jelentős nyomásgyakorlással igyekszik elérni.

Az orosz határon áthaladó litván rendszámú járművek indokolatlanul kimerítő, vegzáló vámvizsgálata csupán a kezdet. Oroszország a héten bejelentette, hogy a jövőben szigorúbb minőségi követelményeket támasztanak majd a litván tejtermékekkel szemben, mely jelentős anyagi veszteségeket okozhat a litván fuvarozóknak és exportőröknek.
De nem Litvánia az egyetlen. Örményország épp a szíriai konfliktus kellős közepén döntött úgy, nem folytatja a társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat, ehelyett az orosz Vámunióhoz való csatlakozásban érdekelt, amelybe már sikerült integrálni Fehéroroszországot is. A sor Azerbajdzsánnal folytatódhat.

Vannak azonban, akik ellenállnak. Ugyan az orosz kommunikáció több ízben fenyegetett a moldáv energiaforrások elzárásával, illetve egyéb büntetések kilátásba helyezésével, Moldova - Ukrajnához hasonlóan - az EU-kapcsolatok mielőbbi szorosabbra fűzése mellett döntött.

Az orosz külpolitika hátterében azonban Anne Applebaum nem az ország érdekeinek érvényesítését látja. Világos, hogy Oroszország számára kedvező lenne olyan szomszédokkal rendelkezni, akik kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal bírnak, és hozzáférésük van a nyugati piacokhoz, ily módon a tehetősebb hazai fogyasztóik keresletet támaszthatnának az orosz termékek iránt. Ráadásul feltételezhető, hogy a megállapodásokat előbb-utóbb Oroszországra is kiterjesztené az EU, ami közvetlen előnyökkel járna. A racionális érvek azonban csak ködös szlogeneknek tekinthetőek, mert az erőszak-politika valójában az orosz vezető elit érdekeinek érvényesítését szolgálja, akik hisznek abban, hogy a gazdasági nacionalizmus jelszavaival szélesebb hazai támogatottságot nyerhetnek.

Anne Applebaum amerikai újságíró, Pulitzer-díjas író. Korábban a The Economist és a The Washington Post szerkesztőjeként is dolgozott.

Kapcsolódó cikkek