Most ősszel folytatódott az őssejt per, ami márciusban vette kezdetét, de akkor az ügy egyik vádlottjának, egy ukrán orvosprofesszornak betegségére való tekintettel elnapolták. Az ügy előzménye, hogy 2009 júliusában a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette: a kaposvári IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. közreműködésével két éve végeznek őssejtkezeléseket egy amerikai, egy ukrán, és két magyar állampolgár közreműködésével. Abortumokból nyerik ki az őssejteket, a kezelések több millió forintba kerülnek. A magánklinika négy kórházzal szerződve a beszerzésre, összesen 272 abortumhoz jutott hozzá. A nyomozóhatóság álláspontja szerint a klinika csak vizsgálatok elvégzésére volt jogosult, terápiára nem.

Az ügyben a plasztikai sebész S. Istvánt, az általa résztulajdonolt cég, az IRM ügyvezetőjét, Sz. Sándort, Julij B. ukrán professzort és Natalia K. ukrán biológust gyanúsították meg elsőként. Noha a nyomozás emberi test tiltott felhasználásának bűncselekménye miatt is folyt - és felvetődött a kuruzslás gyanúja is -, az ügyészség végül jelentős kárt okozó, üzletszerű csalás miatt emelt vádat: szerintük ugyanis a vádlottak a páciensek és rokonaik előtt is eltitkolták a kezeléseket, és a kockázatokról sem adtak teljes körű tájékoztatást. Ráadásul nem bizonyított, hogy ténylegesen hasznos vagy gyógyulást eredményező ez a beavatkozás.

KÖLTSÉGES NYOMOZÁS
A törvény szerint az csal, aki mást jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Ezt a vádlottak egyöntetűen tagadják. Arra hivatkoznak, hogy a legtöbb beteg kezelését visszautasították, alig tíz százalékukat vállalták, márpedig ha csalni akartak volna, aligha válogatnak közöttük. Tény: a vádlottak az őssejt terápiához szükséges biotechnológiai fejlesztésekbe sok százmillió forintot fektettek, ami nem térült meg. Többet vesztettek, mint amennyit nyertek. Mondhatja persze azt a nyomozó hatóság, hogy nem nyertek, mert időben lecsaptak rájuk. Julij B.-t, a 73 éves ukrán származású amerikai orvosprofesszort hónapokon át előzetes letartóztatásban tartották, ahogy S.István plasztikai sebészt és Natalia K. kutató biológust is.

A vádirat szerint azzal hitegették a betegeket a kaposvári magánklinikán, hogy őssejt terápiával meggyógyíthatók. Az első tárgyaláson S. István, ezt határozottan visszautasította, mondván: a betegek igenis jó eséllyel gyógyíthatók, igaz, garanciát egyetlen betegség gyógyítására sem vállalhat egyetlen doktor sem. Az ügyész nehezményezi továbbá, hogy az orvosi beavatkozáshoz szükséges engedély is hiányzott, éppen ezért a törvényesen beszerzett abortumokból származó embrionális őssejteket nem lett volna szabad felhasználni emberek gyógyítására, pontosabban megkísérelni velük azt.
„Annak kell eldőlnie, hogy Magyarország a haladás vagy a maradiság pártján áll-e" - jelentette ki Holló Gábor védőügyvéd. Angliában ugyanis már alkalmaznak ilyen jellegű terápiákat. Az Egyesült Államok kormánya pedig egyenesen támogatja az őssejt kísérleteket. Korábban emberi test tiltott felhasználása volt a vád, de ezt megváltoztatták. „Két évig győzködtük a hatóságot, arról, hogy ez a gyanú megalapozatlan, mire a vádemelés időszakában ezt belátták. Az adott törvényi tényállás szerint ugyanis az emberi testet kétféleképpen lehetett beszerezni: vagy élő donortól, vagy halott emberből. Tekintettel arra, hogy élő donor szóba sem került, a halott embernek pedig először meg kellett volna születnie, ha pedig nem született meg, akkor nyilván meg sem hallhatott" - érvelt lapunknak. Holló Gábor védőügyvéd, hozzátéve: az eljárásban felhasznált abortum jogi státusza veszélyes egészségügyi hulladék.

Az emberi test tiltott felhasználásáról szóló vádat végül ejtették- de magát az ügyet nem. Az egyik bennfentes szerint a nyomozóhatóság ezt nem engedhette meg magának, mert hatalmas presztízsveszteség lett volna számára. Az évekig tartó nyomozás költségei ugyanis több tízmillió forintra rúgnak. Titkosszolgálati eszközöket bevetve telefonokat hallgattak le hosszú hónapokon át a nap 24 órájában. Ahogy a bennfentes fogalmazott: ezek után valamit fel kellett mutatni, védték a mundér becsületét. Vádiratában az ügyészség felfüggesztett börtönt kért a vádlottakra.
A napokban zártkörű tárgyalást tartottak, tanúkat meghallgatva. Dr. Strasser Tibor ügyvéd azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy fölöttébb nehéz egy bírónak döntenie, ha ki nem forrott orvosi kérdésről adott tájékoztatást kell elbírálnia. A tanúk nyilván szubjektíven tudnak csak vallomást tenni, amelyre még a későbbi körülmények is jelentős hatással vannak.

KÉRDŐJELEK
Az őssejt kísérletekhez és terápiákhoz szükséges hivatalos engedélyt egyébiránt egyszer már megkapta a kaposvári magánklinika, ám némileg megmagyarázatlan körülmények között módosították azt. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Igazgatási Főosztálya kérdésünkre az alábbi tájékoztatást adta: „Az átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér sejt/őssejt gyűjtés szakma gyakorlására jogosító, 2007-ben kiadott működési engedély 2009-ben hivatalból módosításra került, visszavonására nem került sor." Részleteket sajnos nem árultak el.
Az egészségügyi hatóságok ugyanakkor - mint arról a lapunk birtokába került telefonlehallgatási jegyzőkönyvek tanúskodnak - hitegették az érintetteket. Nem kis pénzbe kerülő orvosi kezeléseket fogadtak el ajándékba, sőt, nem egyszer egyenesen igényt tartottak azokra. Ráadásul, az akkori országos tiszti főorvos a nagynénje számára kért őssejt-terápiát. Amit hivatalból üldöztek, azt magánemberként kívánatosnak tartották. Ami azt illeti, kissé farizeus magatartásnak tűnik ez.

Orvosi körökben nyílt titok, hogy évről évre több ezren kezeltetik magukat kínai klinikákon, milliókat áldozva rá. És hamarosan már odáig sem kell menniük. Idén nyáron az ukrajnai hatóságok is legális az őssejt terápia. A legújabb hír pedig: a már Japánban is engedélyezték a pluripotens (mindentudó) őssejtekkel való klinikai kísérleteket; a kutatásoknak nagy lökést adott, hogy tavaly Jamanaka Sinja, a Kiotói Egyetem professzora őssejt-kutatásaiért orvosi Nobel díjat kapott. Az ázsiai szigetországban már sikerült működő májat létrehozniuk pluripotens őssejtekből, s ez a hivatalos megfogalmazás szerint utat nyitott az emberi szervek mesterséges kitenyésztése felé.

MINDENT TUDTAK Az őssejtek az élő szervezetek különleges sejtjei, melyek sokféle sejt, szövet vagy akár egész szervek létrehozására is képesek. Minden élőlény szervezetében jelen vannak, de az életkor előrehaladtával számuk jelentős mértékben csökken. Újszülött korban minden 10 ezer sejtre jut 1 őssejt, húszévesen már csak 100 ezer sejtre jut 1 őssejt, ötvenévesen pedig ez az arány 1 a 400-500 ezerhez. Vérátömlesztéssel, szervátültetéssel egyébként a beteg szervezetébe a donor őssejtjei is bekerülnek, azaz olyanok is kaphatnak belőle, akik erről nem is tudnak. Az orvostudomány először az úgynevezett felnőtt (szöveti) őssejteket ültette be, amelyeket a kezelt beteg saját szervezetéből nyertek ki. Ilyen esetben az őssejtek általános forrása a csontvelő és a keringő vér. Ez egy „tiszta" ügy: az így szerzett őssejteknél nem áll fenn a veszélye annak, hogy a fogadó szervezet kilökje azokat magából, és etikai kétségek sem merülnek fel, mert minden sejt az adott testen belül marad, legfeljebb csak helyet változtat. Az orvostudomány mai állása szerint ugyanakkor sokkal hatékonyabbak lehetnek a „mindentudó" (pluripotens) embrionális őssejtek. Ezek kora mindössze 4-5 nap, belőlük bármilyen szerv képes kialakulni, ezért ezek felhasználása tűnik a legígéretesebbnek. A közvéleményt azonban ez a lehetőség megosztja, lévén az ilyen őssejtek elvetélt magzatból származnak. Tény ugyanakkor, hogy jelenleg az elhalt szöveti maradványok biológiai hulladékgyűjtőbe kerülhetnek, majd megsemmisítik azokat. Az őssejt-terápia hívei szerint emberiség elleni vétek lenne, ha hagynák elveszni azokat. Annál is inkább, mert az orvostudomány Immár több mint száz, korábban gyógyíthatatlannak hitt betegséget (ilyen a leukémia, a cukorbetegség és számos szívbetegség) képes gyógyítani humán donorból nyert őssejtekkel.

 

Kapcsolódó cikkek