A paksi atomerőmű biztonságosan, kiszámítható módon és megfizethetően működik, nem lehet kérdés a kapacitás-fenntartás szükségessége - jelentette ki a miniszter.

A magyar vállalkozások számára nagy lehetőség, hogy részt vegyenek a beruházásban - hangsúlyozta, jelezve: az orosz fél a leendő beszállítókat pályázatni fogja, Magyarországnak azonban ebben véleményezési, felül bírálati joga van.

Németh Lászlóné hozzáfűzte: a beruházás számos gyártó- és szolgáltató vállalatnál, valamint a szükséges szakmai utánpótlás-képzés révén az oktatásban is jelentős számú munkahelyet teremthet. A 40 százalékos magyar beszállítói részvétel a hazai vállalatok árbevétel-növekedését eredményezi, amely az 1200 milliárd forintot is meghaladhatja, ez számottevő adóbevételt hoz az államháztartás számára is - jegyezte meg.

A nemzeti fejlesztési miniszter szólt arról, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a források hatvan százaléka gazdaságfejlesztést szolgál, véleménye szerint ez az erőmű-beruházásra való felkészülést is segítheti. Az MTI kérdésére úgy vélekedett: kifejezetten erre a célra keretet kellene nevesíteni, de az általános vállalkozásfejlesztési programokban is találhatnak forrást a leendő beszállítók.

Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy az MVM Csoport felkészült a "21. század legnagyobb beruházására", mindent megtett azért, hogy "a jövő munkáltatójává váljon", hiszen a kapacitás-fenntartás szakemberigénye 8-9 ezer főre tehető.

Az elnök-vezérigazgató elmondta: a Paksi Atomerőmű jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az MVM Csoport a hazai és regionális energetikai piac meghatározó és eredményes szereplője legyen. A társaságcsoport az ország harmadik legnagyobb vállalata, az elmúlt négy évben 500 milliárd forint, vagyis az új blokkok létesítési költsége mintegy hatodának megfelelő összegű adó, járulék és osztalék befizetésével járult hozzá a költségvetéshez - tette hozzá.

Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy megkezdődött a lehetséges hazai beszállítók, alvállalkozók körének azonosítása, eddig közel 400 cég jelezte részvételi szándékát a blokkok létesítésében.

Az MVM Paks II. Zrt. felméri a vállalkozások szakmai teljesítőképességét, minősítési rendszerüket, a jogi és műszaki feltételek meglétét, a rendelkezésre álló humán erőforrást, az alvállalkozói kapcsolatokat, az elért szakmai teljesítményeket, referenciákat. A társaság segít a hazai vállalkozásoknak felkészülni a nukleáris beszállítói minősítés megszerzésére is.

A 2013 végi, 2014 eleji tájékoztatássorozat eredményeként elkészült vállalkozói listára önkéntes jelentkezés alapján felkerültek tervező, tudományos kutatást végző, építőipari vállalkozások, gépészettel, irányítástechnikával foglalkozó cégek egyaránt. Ezt a listát a potenciális beszállítókkal folyamatosan bővítik - mondta Nagy Sándor az MTI-nek.

Az MVM Csoport hétfőn kiadott sajtóközleménye szerint az erőműberuházás gazdasági-társadalmi hatását az is jól szemlélteti, hogy az atomerőmű építése előtt Paks község lakossága alig 13 ezer volt, az azóta városi rangra emelt településen jelenleg több mint 20 ezren laknak. A megyében a jövedelmek is magasabbak, a dél-dunántúli régióhoz képest majdnem 15 százalékkal, köszönhetően az atomerőmű pozitív gazdasági hatásainak. A szolgáltatások iránti fizetőképes lakossági igény számos vállalkozásnak is megélhetést nyújt - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A kommüniké arra is kitér, hogy az atomerőmű hosszú évek óta kiemelt figyelmet szentel a térség fejlesztésének is: ezért 2011-ben külön szervezetet hozott létre ennek koordinálására.

A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány 2011-2014 között évente 500 millió forinthoz jut az alapító MVM Paksi Atomerőmű Zrt-től. Alapítása óta mintegy 1,45 milliárd forintot ítélt oda a pályázóknak, ezek a támogatások összesen 10 milliárd forint fejlesztést generáltak az érintett térségekben - emeli ki a dokumentum.

Kapcsolódó cikkek