A Dubai International repülőtér 2012-ben már 58 milliós utasforgalmat bonyolított, és ezzel a tizedik legforgalmasabb reptér volt világszerte az éves 13 százalékos bővülésnek köszönhetően tavaly már megelőzve a frankfurti légikikötőt is. Az idei első öt hónapban, újabb 16 százalékos növekedéssel már a 4. legforgalmasabb reptér lett a londoni Heathrow után a világon. A dubaji légügyi hivatal becslései szerint a 2013-as forgalom ráadásul 2020-ra meg fog duplázódni, ezzel jóval meghaladja majd a mostani rekorder atlantai reptér 95 milliós forgalmát is. A sivatagi városban ezt a forgalmat csupán két kifutópályával bonyolítják le három terminálon. 2014 májusában az egyik, majd júniusban és júliusban a másik kifutót kell egy, illetve két hónapra lezárni a szükséges felújítások miatt. A sivatagi klíma jobban megviseli a kifutó betonját, a nappali kánikulát váltó hűvös éjszakák csökkentik az élettartamot. A mérnökök dolgát az is nehezíti, hogy napi 900 gép fordul itt meg, melyek jó része széles törzsű, hosszú távú járatokon használt gép, ami szintén növeli az igénybevételt. A 75 milliós kapacitású reptér így csak kevesebb gépet fog tudni fogadni egy negyedévig. Ez azonban nem fog nehézséget okozni, mivel időben felépült a 60 km-re lévő új reptér, az Al Maktoum Dubai World Central (DWC), ami szintén az állami Dubai Airports tulajdona. De nem csak egy repteret fejlesztenek, logisztikai központ, repülési központ, lakónegyedek és irodák is csatlakoznak a 10 x 14 km-es területen. A 2020-as világkiállítást is itt tervezik magvalósítani.

Az új reptér egyelőre kevésbé reprezentatív, mint a belvárostól csupán negyedóra metrózásra található régi, és még a közlekedési kapcsolata sem kielégítő. Egyelőre negyedórát kell buszozni a metróvégállomásig, és még onnan is fél óránál tovább tart elérni a belvárost és az üzleti negyedet, viszont az emirátus második legnagyobb városa, Abu Dhabi is csupán félórányira van. Az új, 7 milliós utasforgalomra tervezett terminálra ezért inkább az átszállókat szállító járatokat tervezik költöztetni. Paul Griffiths, az üzemeltető cég vezérigazgatója várakozásai szerint 63 százalék lesz a tranzit utasok aránya. A zökkenőmentes átállás a két reptér között kiemelt fontosságú, hiszen a dubaji GDP 28 százalékát adja a légi közlekedés, ami évi 22 milliárd dollárt tesz ki. Ez nagyjából 4,6 ezer milliárd forint, ami az éves magyar GDP hatoda. Nem spórolnak ezért a fejlesztésekkel sem, a DWC teljes kiépítésének költségét 32 milliárd dollárra becsülik. Az öt kifutópálya alkalmas lesz a legnagyobb Airbus A380-as gépek fogadására is, és évi 160 milliós utasforgalmat tud majd lebonyolítani, de mint Paul Griffiths kérdésünkre elmondta, lesz lehetőség akár 200 milliósra is bővíteni a repteret.

 

A reptér 2010-ben nyílt meg a teherforgalom számára egy darab 4,9 km-es kifutópályával. Az első menetrendszerű járat utasokkal október 27-én a Wizzair budapesti gépe volt, aminek fogadására az emírség miniszterelnöke, Shaikh Mohammad Bin Rashid Al Maktoum is kilátogatott. A budapesti járat és a Wizzair neve ennek köszönhetően világszerte bekerült a híradásokba, és ez is hozzájárulhat a magyar cég ismertségének növeléséhez a régióban. A megnyitón Váradi József Wizzair vezérigazgató a Figyelő Online-nak elmondta, hogy nem csak a közép-európai turistákat szeretnék nyaralni vagy dolgozni szállítani Dubajba, hanem az ottani középosztály számára is szeretnék olcsón elérhető turista desztinációvá tenni a közép-európai térséget. Budapest mellett ugyanis rögtön három másik várost is közvetlenül elérhetővé tettek Dubajból: Bukarestet, Szófiát és Kijevet. Átszállással további európai városok lesznek az eddigieknél jóval olcsóbban elérhetőek, bár továbbra is az utasok dolga lesz a csatlakozások megszervezése. A Wizzair az első ulta low cost társaság az Arab-öböl térségében, eddig a Flydubai volt az egyetlen jelentősebb fapados társaság, de a térségi viszonyokat jól jellemzi, hogy náluk is van busines osztály. Tovább folytatódik ezzel a magyar légitársaság keleti nyitása az azeri, grúz, ukrán, orosz és izraeli járatok beindítása után. Sajtóhírek szerint egy indiai, srí-lankai, illetve pakisztáni járat indításának lehetősége is felmerült, ám ezt még nem tudták kommentálni a társaságnál. Mindenesetre ez komolyabb előkészítéseket igényelne, mivel a cégnél használt A320-as gépek csak egy dubaji megállóval tudnák az ázsiai országokat elérni, ehhez viszont szükség lehet egy új, dubaji leányvállalat létrehozására, ami hosszabb folyamat, és költséges is.

Nem csak a Wizzairnek érdekes Dubaj, de az ottani légitársaságok is érdeklődnek térségünk iránt. A bajban lévő közép-európai légitársaságok bekebelezése ugyanis megnyithatja az utat az egységes európai légi piac felé, a kontinensek közötti járatokhoz lehetne így több utast összegyűjteni. A dubaji Ethiad a korábbi JAT szerb nemzeti légifuvarozó társaságba szállt be, az új társaság Air Serbia néven kezdte meg tevékenységét. A meglévő 10 Boeing 737-es és 4 ATR 72-es mellé már megérkezett az új tulajdonos segítésvégével megrendelt 10 darab Airbus A319/320 első példánya is. Ezzel egyre távolabb kerül annak reménye, hogy Budapest ismét fontos szerepet töltsön be a balkáni városok felé átszálló reptérként.

Kapcsolódó cikkek