Minden fronton sikerként könyvelheti el a januári rezsicsökkentést a kormányzat. Az elsődleges, politikai cél elérését, a kabinet népszerűségének növelését a közvélemény-kutatások bizonyítják, s bár erről is hosszan lehetne értekezni, talán érdekesebb, hogy mi a helyzet a hazai energiaszektor - egyre inkább úgy fest - szisztematikus átalakításával. A legtöbb szakértő ugyanis már januárban úgy vélekedett, hogy a választási kampány megindítása mellett egy másik célja is volt a rezsicsökkentésnek, jelesül az állami szerepvállalás növelése az ágazatban. Az év eleji „összeesküvés elméletek" szerint a kiskereskedelmi árak drasztikus lejjebbszorításával a rövidtávú politikai haszonszerzésen túl hosszabb távú célként megjelent egyes cégek ellehetetlenítése, majd ezt követően állami kézbe vétele is.

Nos, az összeesküvés elméletek látszólag beértek, legalábbis erre utal, hogy Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter a közelmúltban egy sajtótájékoztatón bejelentette: a szaktárca már tárgyal két nemzetközi energetikai társasággal, egyes hazai érdekeltségeik átvételéről. A két cég közül az egyik minden bizonnyal az olasz ENI, amely feltehetőleg a Tigáz, gázhálózat-üzemeltető cégén adna túl, míg a másik a feltehetőleg az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt-t áruba bocsátó GDF Suez. A két társaság a Magyar Villamos Műveknél landolhat, azaz az MVM az E.ON gáz üzletágának - várhatóan a második félévben záródó - megvásárlását követően újabb akvizíciókkal erősítheti pozícióit. Az állami energiaórás azonban valószínűleg még ezzel még mindig nem zárja le az akvizíciók sorát, könnyen elképzelhető ugyanis, hogy hamarosan erőművek is felkerülnek a bevásárlási listára.

A teljes cikket keresse a Figyelő 25-dik számában.

Kapcsolódó cikkek