Több civil szervezet összefogásával készült az a jelentés, amely bírálja a kormány nemzeti felzárkózási stratégiájának első évében megvalósult intézkedéseket - jelent meg a Figyelő Online egyik júniusi cikkében. Erről a jelentésről beszélgetett csütörtökön a Partners Hungary Alapítvány rendezvényén Teller Nóra kutatásvezető, Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Kóczé Angéla, a jelentés egyik készítője, Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője, valamint Wagner János, a Partners Hungary Alapítvány programvezetője.

Kovács Zoltán a jelentéssel kapcsolatban elmondta: büszke arra, hogy van mit kritizálni, azaz, hogy létezik egyáltalán nemzeti stratégia a romák felzárkózásáról (és nem felzárkóztatásáról - előbbi ugyanis kölcsönös erőfeszítést feltételez, fejtegette a politikus). Az államtitkár úgy véli, a civilek által összeállított dokumentumban szereplő bírálat az elmúlt húsz évre is vonatkozik, hiszen a jelen problémái a múltból eredeztethetőek. Hangsúlyozta: a romák helyzetét nem lehet egyik évről a másikra gyökeresen megváltoztatni - ehhez hosszú távú, több generációs, átfogó programra van szükség. Véleménye szerint a 2005-ben kidolgozott Roma Integráció Évtizede programmal megkezdődött a szemléletváltás, és új megközelítésből, illetve új megoldási javaslatokkal próbálnak tenni cigány honfitársaink integrálódásáért.

Teller Nóra, a jelentés kutatásvezetője elismerte: a felzárkózási stratégia figyelemre méltó érdeme, hogy kormány a problémák célzott szakpolitikai kezelésére törekszik (ilyen például a gyerekszegénység, éhezés, oktatás kérdésköre). Ugyanakkor a civilek által készített dokumentum szerint súlyos hiányosságokat kell még pótolni. Tóth Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg hatályos Btk. még nem kezeli külön a romagyűlöletből fakadó bűncselekményeket. Sőt, ma még lehetőség van arra, hogy cigányellenes társadalmi csoportok „békés tüntetésnek" minősítsenek romák elleni agresszív megmozdulásokat.

A felmerült kritikákkal kapcsolatban Kovács Zoltán arra emlékeztetett, hogy el kell telnie még egy kis időnek ahhoz, hogy az eredmények észrevehetőek legyenek. Egyelőre az is előrelépés, hogy felszínre kerültek az anomáliák, és beindultak olyan kezdeményezések (mint például a közmunkaprogram), amelyek tovagyűrűző hatása remélhetőleg hosszútávon érzékelhetőek lesznek. Az Európai Unióban nem Magyarország az egyetlen, ahol komoly kihívást jelent a romák integrációja. Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában él a legtöbb roma, így ezekben az országokban kiemelt figyelmet fordítanak e társadalmi réteg felzárkózására. Ám az unió többi országában is jelen vannak ezek a problémák, ezért célszerű a közös keretrendszer alkalmazása. Egységes fellépésre ugyan nincs lehetőség, de szükséges a szempontrendszer egyeztetésére, amiket az egyes tagállamok egyénileg ültethetnek át a gyakorlatba.

Kapcsolódó cikkek