A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új vezetéken keresztül nem orosz eredetű gáz érkezhet majd Magyarországra. Szavai szerint így ezentúl "akármi is történik tőlünk keletre", Magyarországra mindenképpen érkezik gáz.

Mindezek alapján az energiaellátás és általában a gazdaság szempontjából is történelmi jelentőségűnek nevezte Orbán Viktor a két ország gázhálózatának összekapcsolását.

Felidézte emellett a korábbi gáztározó-visszavásárlást és a Mol-részvények megvételét, majd úgy értékelte: ma a magyar állam kezében van minden eszköz, amely ahhoz szükséges, hogy akármi is történjék a világban, a magyar háztartások és a gazdaság gázellátása kiszámítható és biztonságos legyen.

Orbán Viktor megismételte egyúttal azt a kormányzati célt, hogy a háztartási és az ipari áram Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy Közép-Európa előtt nagy jövő áll, ha a mostanihoz hasonló együttműködések sokaságát valósítják meg a térségben élők, ezért "nekünk, közép-európaiaknak érdemes összefognunk, és érdemes kiállnunk a saját érdekeinkért".

Robert Fico szlovák miniszterelnök beszédében közölte, hogy a magyar és a szlovák földgázhálózatot összekapcsoló vezeték tesztidőszaka július 1-jén indul, jövő január 1-jén pedig megkezdődik a normál üzemű működés.

A szlovák kormányfő kiemelte - miután emlékeztetett az országát is sújtó 2009-es gázválságra -, hogy a most megvalósuló gázvezeték-összekötés jelentősen hozzájárul az energiabiztonság megteremtéséhez. Fico egyúttal megköszönte, hogy az Európai Unió 30 millió eurót fektetett a projektbe.

A beruházó Magyar Gáz Tranzit Zrt. korábbi tájékoztatásában hangsúlyozta: az új gázvezeték növeli Magyarország és a régió ellátásbiztonságát, erősíti Magyarország tranzitszerepét, és hozzájárul a hazai gáztárolók előnyösebb kihasználtságához. Az összesen 111 kilométer hosszú, kétirányú, 75 bar nyomású csővezeték magyarországi szakasza 92 kilométer hosszú, két végpontja Vecsés és Balassagyarmat.

A csütörtöki szadai ünnepségen Orbán Viktor és Robert Fico aláírt egy határátkelőút-építésről szóló együttműködési megállapodást is, amelyet mindkét kormányfő méltatott és fontosnak nevezett beszédében.

A megállapodást ismertető Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára hangsúlyozta: Magyarország és Szlovákia történelmének legnagyobb közös fejlesztési programjáról van szó. Tájékoztatása szerint ennek során 11 új határátkelő utat, 7 Ipoly- és egy Ronyva-hidat építenek, valamint két új kompkapcsolatot is kialakítanak, így 2020-ra megduplázzák az átkelési lehetőségeket a két ország határán.

Ma a magyar-szlovák határon átlagosan húsz kilométerenként lehet átkelni, míg például Franciaország és Belgium között ez mindössze másfél kilométer - magyarázta az államtitkár, felhívva a figyelmet arra, hogy a 646 kilométeres magyar-szlovák határszakasz az egyik leghosszabb Európában, így a határok ritka átjárhatóságából adódó versenyhátrány leküzdése kiemelt fontosságú.

Kapcsolódó cikkek