A Global Times augusztusban tette közzé az elmúlt három évben készített felmérésnek eredményeit. Az egyedülálló adatokból az derül ki, hogy a két ázsiai óriás hírei között valóban hangsúlyos eltérés van a szomszédról való beszéd tónusában. Míg a kínai híreknek csupán 1 százaléka volt egyértelműen negatív Indiára nézve, addig ez fordítva 9,5 volt. A másik oldalon viszont látható az is, hogy a kínai cenzúra erélyjel érvényesíti a taktikai közeledést India felé. A riportok 16,2 százaléka kifejezetten baráti volt, míg róla csak 4,2 százalékban jelentek meg pozitív hírek Indiában.

A kínaiak régóta gyakorolnak nyomást Indiára, hogy a megjelenéseket hatékonyabban „tervezze". A puha hatalmi ráhatások mellett harcias vezércikkek is követelik az állami beavatkozást, ám a kétoldalú kapcsolatok 2008-as mélypontját követően a követelések is még határozottabbak lettek.

A Lowy Institute idei felmérése szerint a hindusztániak 83 százaléka Pakisztán után a második biztonsági fenyegetésnek nevezte Kínát. A vállalkozás sikerével kapcsolatos szkepticizmusunk csak tovább nő, ha belegondolunk abba az abszurd helyzetbe, ha a kínai diplomaták amerikai kollégáiktól pozitív megjelenéseket kérnének, hogy javítsák az amerikai-kínai kapcsolatokat. Elképzelhetetlen forgatókönyv. Innen közelítve az aktuális kínai követelés egy közvetett kísérletként is felfogható, hiszen a kiváló indiai-amerikai kapcsolatok révén az indiai sajtótermékek révén az amerikaiaké is befolyásolható.

Az állami média cikkek tucatjával tartja életben a témát Kínában. Májusban a Global Times szerkesztőségi cikke vádolta az indiai kormányt beavatkozó médiatevékenységgel. Júliusban Luo Yuan egy szokatlan pillanatban, Antony védelmi miniszter pekingi látogatása előtt ultimátumban szólította föl Indiát, hogy ne merészeljen provokálni és csatarendbe szólítani erőit. Immár szeptemberben pedig Liu Zongyi (a Nemzetközi Kapcsolatok Sanghaji Intézetének elemzője) úgy utalt Manmohan Singh tervezett novemberi érkezésére, mintha annak célja az indiai határérdekek megvalósítása lenne Kína rovására.

Újdelhi szeptember 16-án adott otthont a két ország első hivatalos médiafórumának. A bilaterális kommunikáció és a médiapiaci, filmpiaci és személyes együttműködés fejlesztését célzó rendezvény lehet, hogy megmarad a formalitások szintjén, de kihagyhatatlan lépés a konszolidáció felé. Transzparenciára van szükség minden olyan felületen, ahonnan a jelenlegi bizalmi deficit származik.

Reshma Patil jelenleg szabadúszó újságíró, korábban a Hindustan Times tudósítója volt (2008-11). Hamarosan megjelenő könyvében a kínai-indiai kapcsolatokat elemzi.

Kapcsolódó cikkek