Budapest XVIII. kerülete, vagyis Pestszentimre - Pestszentlőrinc önkormányzata politikailag hasonló történet, mint a Főváros egésze. Ahogy a fővárosban Demszky Gábor, úgy 1990 és 2010 között ebben a „vörös" körzetben is gyakorlatilag ugyanazok, egy független polgármester után 1994 és 2010 között Mester László MSZP-s politikus vezették a kerületet, az első érdemi váltás 2010-ben történt, akkor itt is nyert a jobboldal.

Simon Gábor, a külföldi számlájával megbukott MSZP-s politikus itt volt nagy ember. Elegánsan manőverezett, nem keveredett bele a 2005 után kiéleződő régi szoci - fiatal szoci konfliktusba. A régieket Mester László jelenítette meg, akinek a központban nem volt nagy szava, de lokálisan erős volt. Az újak közül Simon Gábor volt az országos politikus, de mellette Kőrös Péter, Szaniszló Sándor, Jaseri Márk Habib és Rónavári-Kedves László képviselték e vonalat.

2010 júniusában Mester László szokatlanul őszinte nyilatkozattal lepte meg a Népszabadság olvasóit, A megdöbbentő interjú a „a Hagyó-jelenség okozta az MSZP vesztét" címmel jelent meg. A háttérhez tudni kell, hogy az ifjútörökök a fővárosi szocialisták új hullámának jeles képviselői voltak, Kőrös Péter, a Fővárosi Csatornázási Művek elnöke, Szaniszló Sándor, az FKF-ben és a Budapest Filmben kapott tisztségeket.

VÁLTÁS

Amikor 2010-ben jött a váltás, akkor a Fidesz átvilágítói egy végtelenül szövevényes önkormányzati céghálót találtak - számoltak be jobboldali forrásaink. Ennek felépítéséhez 20 évük volt a baloldali politikusoknak, ám 2007-2008-ban gyorsultak fel az események. Akkor jelentek meg a különböző rejtélyes offshore cégek a kerületben. Hamarosan szinte nyílt titokká vált, hogy Washington állambeli offshore vállalatok, külföldi bankszámlák felé áramlik a közpénz, de azt senki nem tudta megmondani, hogy ezeknek ki lenne a végső haszonhúzója. Az új erők végül 34 feljelentést tettek, ám a rendőrség ezeket vagy visszautasította, vagy azóta is „vakarózik" rajtuk, ahogy egy jobboldali politikus fogalmazott a Figyelőnek. Most egészen biztos, hogy felgyorsulnak az események, leporolják az aktákat. Minden bizonnyal megvizsgálnak például egy különösen gyakran használt szlovák bankszámlát. Megpróbálnak az amerikai cégek mögé nézni, hiszen a Simonénál nagyobb számlához is valakinek volt hozzáférése. Nemzetközi jogsegély-kérelemmel követhető, hogy miért ment rá annyi pénz és mi történt az oda kerülő összegekkel.

A cikket teljes terjedelemben keresse a Figyelő hetilap 7. számában.

 

 

Kapcsolódó cikkek