Európa 4 éve küszködik gazdasági gondokkal, és nem látni még az alagút végét. Már nemcsak az öreg kontinens, hanem Amerika is egyre elkeseredettebben szemléli, ahogy az eurózóna válságából való kilábalási kísérletek döntő többsége kudarcot vall - olvasható Fred Bergsten cikkében. Svédország egyike azon kevés államnak, amely képes volt hamar talpra állni, és ismét növekedési pályára lépni. Ezért döntött úgy Obama, hogy a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő csoport tanácsa előtt Stockholmban felkeresi a svéd miniszterelnököt, ahonnan majd a csúcsértekezletre is hírét viszi a bizonyítottan sikeres skandináv receptnek.

1968-ban Svédországot a világ 3. leggazdagabb államaként tartották számon, ám az 1970-80-as évek válságait követően visszaesett a 17. helyre, 1991-től pedig komoly pénzügyi és ingatlanpiaci krízissel kellett szembenéznie. A skandináv ország minderre megfelelő kurzusváltással válaszolt, és azóta is példaértékű gazdaságpolitikát folytat.

2006 óta Svédország a többi nyugat-európai államhoz és az USA-hoz képest jóval nagyobb gazdasági növekedést produkál. Inflációs rátája Európában az egyik legalacsonyabb, és gyakorlatilag minden évet költségvetési többlettel zár. A svéd társasági adó az USA-hoz képest rendkívül alacsony, ezenkívül az ország GDP arányosan egyre többet költ kutatásra és fejlesztésre.

Az 1991-es válság kirobbanása után Svédország 20 százalékkal csökkentette a közkiadásokat, visszanyeste a szociális juttatásokat, gyökeresen átalakította a bankrendszert, a strukturális reformok keretében pedig átfogó piaci deregulációt és privatizációt hajtott végre.

Ugyanakkor Svédország olyan jóléti állam, ahol még mindig erős a szociális háló, az oktatást és az egészségügyet pedig főként kormányzati kiadásokból finanszírozzák. Természetesen e téren is szükség volt bizonyos reformokra, amelyekkel a rendszert költséghatékonyabbá és fenntarthatóbbá tették. A svéd típusú szociális-jóléti működés vezérfonala tehát egyértelműen a konzervatív költségvetés és a hatékony adminisztráció. Ez a módszer az eurózónában és azon kívül is megszívlelendő lenne.

A svéd gazdasági reformokat stabil politikai konszenzus támogatja. A jobbközép által bevezetett reformintézkedéseket a szociáldemokraták is folytatták. Miközben a legtöbb európai állam aktuális kormánya a válság miatt elbukott, a svéd kormányt 2010-ben minden további nélkül újraválasztották. 2011-ben pedig a Financial Times szerint a svéd Anders Borg lett Európa legkiválóbb pénzügyminisztere.

Svédország tehát jól egyensúlyoz a jóléti állam, a szabadpiaci gazdaság, és a kormányzati hatékonyság között. Hasonló politikát folytat a többi skandináv állam is, ráadásul- hasonló eredményességgel. A skandináv régió tehát az élő példa arra, hogy az eurózónán belül (ld. Finnország), és azon kívül (ld. Svédország és Norvégia) is lehet boldogulni - s ez olyan tanulság, amivel a közelgő G20-csúcstalálkozón Obamának érdemes lesz előállnia.

C. Fred Bergsten a Peterson Institute for International Economics tagja és nyugalmazott igazgatója.

Kapcsolódó cikkek