Mindent egybevetve hozzávetőleg egymillió magyar választotta tavaly nyaralása, pihenése helyszínéül valamelyik tengerparti országot. Ha alaposabban szemügyre vesszük a statisztikát, láthatjuk, hogy Horvátország a magyarok számára egyenlő a nyárral: júliusban és augusztusban is százezernél több honfitársunk csobban meg az Adriában. Ugyanakkor decemberben és januárban ezernél is kevesebb magyar fordul meg déli szomszédunknál. Ami az elő- illetve az utószezont illeti, a nyári hónapok után szeptember a legerősebb csaknem 30 ezer magyar turistával. Érdekes, hogy a máskülönben csábító májusban alig 12 ezren pihentek a hozzánk legközelebb eső tenger partján.
Idén bíztatóan indult a szezon, ugrásszerűen nőtt a Horvátországba utazó magyarok száma -tájékoztat Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének vezetője. Ez némi reményt nyújt arra, hogy felkapaszkodjunk a nemzetközi ranglistán, ahol az utóbbi években visszacsúsztunk a 9. helyre. Horvátországot a németek kedvelik a legjobban, rengeteg osztrák, olasz és szlovén keresi fel évről évre, de az már elgondolkodtató, hogy a csehek, szlovákok és lengyelek is elhúztak mellettünk, pedig ők nem kis földrajzi hátránnyal indulnak - fővárosaikból 5-6 óra alatt Vettel sem autózna le az Adriára. Balaton vagy Adria? - teszik fel sokan a kérdést, s az M7-es autópálya mentén nem egyszer olyan óriásplakátok is feltűntek, amelyek arra buzdítottak, hogy legnagyobb tavunkat részesítsük előnyben, ne suhanjunk el csak úgy mellette.
„Rossz a kérdés." - mondja erre Marin Skenderovic. - „Ha közgazdasági alapon akarok fogalmazni, két különböző termékről van szó. Az egyik édesvíz, a másik sósvíz. Nekünk, horvátoknak abból az egymillió magyarból kell minél többet hozzánk csábítanunk, akik minden évben a tengerpartot választják. Az igazi konkurencia az olasz, a francia, a görög tengerpart.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.