Mint ahogy arra az euróövezeti adósságszolgálati válság kitörése óta számos alkalommal volt már példa, az észak-déli törésvonal mentén alakult ki nézeteltérés a döntéshozók között az EKB múlt heti kamatdöntő ülésén.

A Spiegel Online értesülése szerint Peter Praet igazgatótanácsi tag, az EKB vezető közgazdásza 25 bázispontos kamatvágásra terjesztett elő javaslatot a döntéshozó testület múlt heti ülésére, amit valószínűleg Mario Draghi, az EKB elnöke is támogatott. A javaslattal azonban a kormányzótanács hét tagja - főként északi országokból - mereven szembehelyezkedett. Közöttük nemcsak a Bundesbank elnöke Jens Weidmann, hanem a holland Klaas Knot, illetve az igazgatótanács német tagja, Jörg Asmussen is. A kamatcsökkentés ellenzői végül érvényesítették akaratukat és a testület egyhangúlag a kamattartás mellett döntött. A konszenzus fejében született meg az a megfogalmazás, amit Mario Draghi elnök az ülést követő tájékoztatón alkalmazott: "Az EKB huzamosabb ideig alacsonyan fogja tartani a kamatlábat."

Ezzel a kijelentéssel Mario Draghi egyértelműen szembehelyezkedett az amerikai Fed monetáris enyhítés befejezésére, a piaci likviditás szűkítésére irányuló szándékával, ami heves árfolyam-ingadozást idézett elő az elmúlt hetekben a nemzetközi értéktőzsdéken. Amikor ugyanis a jegybankok csökkentik a pénzpiacokra juttatott pénzmennyiséget, a befektetők is kevesebb pénzt helyeznek el államkötvényekben és vállalati papírokban. A "kamatfordulat" az euróövezeti perifériális országok állampapírjainál is fájdalmas hozamemelkedést idézett elő. "Draghi kijelentése eloszlatta a bizonytalanságot akörül, hogy követi-e az EKB is a Fed példáját" - mutatott rá Clemens Fuest, a ZEW (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung) gazdasági kutatóintézet vezetője.

"A jelenlegi helyzetben ez volt a helyes lépés."Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke viszont meglehetősen kockázatosnak tartja az EKB által követett politikát. Az EKB nem képes egyedül megoldani a válságot - mondta a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ben rendezett gazdasági konferencián. "A monetáris politika eddig jórészt semlegesíteni tudta a pénzügyi válság következményeit, a krízis kiváltó okait azonban az euróövezeti tagországoknak maguknak kell elhárítaniuk" - figyelmeztetett.

Jens Weidmann a laza monetáris politikával szembeni határozott ellenállással kívánja szinten tartani az euróövezeti országokra gyakorolt nyomást a szükséges strukturális reformintézkedések végrehajtására. A jegybankár szerint az euróövezetet magát is strukturális hibák terhelik. A tagországok például csekély hajlandóságot mutatnak arra, hogy lemondjanak szuverenitásuk egy részéről a közös gazdasági kormányzás javára. "Ezért aztán biztosítani kell, hogy az egyes tagországok hibái ne ingathassák meg az egész rendszert" - idézi a Spiegel Online Jens Weidmann jegybankelnöknek a franciaországi Aix-en-Provence-ben rendezett gazdasági konferencián elhangzott szavait.

Kapcsolódó cikkek