Előbb fog az Egyesült Államok kilábalni a válságból, mint az európai gazdasági közösség, aminek tagjai vagyunk. Ezt az évekkel ezelőtti látnoki megállapítást idézte Nyujtó Ferenc, az Agrár-Európa Tanácsadó Iroda Kft. vezető tanácsadója az új EU-ciklusban elérhető euró milliókról tartott előadásában. Az azóta beteljesülni látszó jóslatnak pedig különös jelentőséget ad a következő hétéves költségvetési ciklusban talán már valósággá is váló, az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás. Az ugyanis bizony átírhatja a nagy kompromisszumok árán végre tető alá hozott uniós közös agrárpolitika részleteit.
Pedig, mint Nyujtó Ferenc is felhívta a figyelmet, olyan megkötöttségek is bekerültek a közös agrárpolitika szabályaiba - főleg az úgynevezett zöldítő (fenntartható, ökológiai) megkötések -, amelyek az óceán túlsó partján még ritkák. Így, ha létrejön a szabadkereskedelmi megállapodás, „versenyhátráltató tényező is lehet az érintett termékkörökben" - utalt a szakember az európai és hazai konkurens cégekre. Az amerikai fél elsősorban a gabona-olajosmagvak, a bioüzemanyagok, a hús-tejtermékek körében szeretné szabadabbá tenni a kereskedelmet a két országcsoport között, amely termékkörök viszont éppen a magyar mezőgazdaság gerincét jelentik.

CIKLUSHATÁSOK

Nem mellékes a versenyképesség szempontjából, hogy az EU következő hét évre szóló költségvetésének főösszege 960 milliárd euró lesz, amely 3,5 százalékos csökkenés az idén záruló ciklus forrásaihoz képest. Ráadásul a közös agrárpolitika (KAP) költségvetése még jelentősebben, 11 százalékkal, 362,6 milliárd euróra mérséklődik.Ennek ellenére Magyarországnak nem jut kevesebb támogatás. A 2014-2020-as ciklusban a magyar mezőgazdaság 12,3 milliárd euróra, azaz az előzőnél 1,9 milliárddal többre számíthat. Mindez annak is köszönhető, hogy az új közös agrárpolitikában már érvényesül a kiegyenlítődés, azaz az egyes tagországok közötti átlagos támogatottsági különbségek csökkentése. Magyarország támogatási szintje pedig az átlagot közelíti, Nyujtó Ferenc ezzel magyarázza, hogy nagyobb forrásveszteség nélkül úszta meg az első támogatási pillér, azaz a közvetlen kifizetések változásait.

A közös agrárpolitika annyiban is változott, hogy a nemzeti támogatási keretösszeg felosztásában minden korábbinál nagyobb szabadságot ad a tagországnak, de a kiegészítő támogatások mértékének, arányainak meghatározásában a tagország agrárműhelyeinek lehet majd javaslata, véleménye. A vita során az is kiderült, hogy a termelők tartanak attól: rosszabbul is járhatnak az új rendszerben, ha nemzeti hatáskörben és például bizonyos területnagysághoz kötötten egyoldalúan csökkentik a jelenlegi - hektáronként mintegy 63 ezer forintos - támogatási mértéket. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint a nemzeti hatáskörbe utalt jogcímek okán bekövetkezhet olyan helyzet is, hogy például a gazdálkodó a 30 hektárnál nagyobb területeire kizárólag a „zöldkomponens" támogatásokra lesz jogosult, amely mindössze 22-24 ezer forint hektáronként.

VAN HOVÁ FEJLŐDNI
Biacs Péter professzor emeritus, a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület tiszteletbeli elnöke nemzetközi kitekintésében az élelmiszeripari cégekre váró kihívásokat is elemezte. A fogyasztókat nemcsak biztonságos étellel, itallal kell ellátni a szektornak, az élelmiszerek termelése az egyik leginkább energiaigényes terület, amely mély ökológiai lábnyomot hagy maga után. Egyetlen kiló marhahús előállításához hatezer liter vizet kell felhasználni. A fenntartható élelmiszertermeléshez tehát nem mindegy, rendelkezésre áll-e a jövőben is majd elegendő energia és tiszta ivóvíz.

A kerekasztal-vitán az új uniós közös agrárpolitika és a finanszírozás kínálta gyakorlati lehetőségeket értékelték a hallgatóság közreműködésével a részvevő termelői szervezetek, kis-, közép- és nagyvállalatok vezetői. Gyakorló agrárvállalkozóként Weisz Miklós, az Agrya fiatal gazdák szövetsége társelnöke üdvözölte, hogy a teljes támogatási keretösszeg 2 százaléka segíti az ifjú gazdák indulását.

Máhr András a jövőre életbe lépő új földtörvénynek az agrártermelést szerinte korlátozó, főleg az állattenyésztést ellehetetlenítő hatására hívta fel a figyelmet. Kócza Zsolt, a Cargill Magyarország elnök-vezérigazgatója a termeltetés, integráció kilátásait, kockázatait elemezte. Az önkormányzati tulajdonban lévő - az egy éve felszámolás alatt lévő Gyulai Húskombinát volt eszközeit használó - Gyulahús Kft. vezetője, Daka Zsolt az újraélesztett márka építéséről, Maros Róbert, a Rézangyal Kft. ügyvezetője pedig az italgyártók és kereskedelmi főzdék, a pálinkaliberalizáció utáni ellehetetlenüléséről számolt be. Hiába trendi itthon a magyar termék, még van hová fejlődnünk a vásárlói tudatosságban. Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint még közel sem választják itthon annyian a hazai eredetű, magyar munkahelyeket teremtő árut, mint a tudatosabb nyugat-európai országokban.

Innovációs háló az élelmiszeripar kitöréséhez

Erősek a termék-előállításban, minden hájjal megkent vezetők állnak az élükön, de nem elég az üzleti ismeretük, az innovációs hajlamuk, és szűkösek a pénzügyi forrásaik, semmilyen elképzelésük sincs a jövőről, pedig az innovációs hálózathoz kapcsolódva akár határon túli területekre is beszállítókká válhatnának. Ezt állapította meg 40 közép-magyarországi élelmiszergazdasági vállalkozást felmérve a Magyar Élelmiszer Innovációs Hálózat Foodlawment Egyesület, amelyről először a Figyelővel közös hétfői konferencián számolt be Búza László elnök. „Aki nem használja ki, hogy trendi a „magyar", buta, de nem elég magyarnak lenni, nagyon olcsón is kell adni" szemléltette az elnök. Azaz a jó innovátor ki tudja használni azokat az eszközöket, amelyeket a politika elé tesz. Ezt segíti a 9 országra kiterjedő élelmiszer-innovációs hálózat és ez volt a célja annak a felmérésnek is, amely a hazai élelmiszer-szektorban érdekelt kis-, középvállalatok helyzetét vizsgálat, és kínál az eredmények alapján kitörési lehetőséget a hálózathoz csatlakozóknak. Az egyesület, a dél-kelet-európai projekt kapcsán, a hazai élelmiszergazdasági vállalkozások swot-analízise - térítés nélkül - testre szabott innovációs stratégiákat dolgoz ki a csatlakozók számára, és egyebek között a 9 országos hálózat adatait is elérhetővé teszi egymás számára. (www.foodlawment.hu)

Kapcsolódó cikkek