Az Autonómok és a VDSZ közös közleménye szerint a megoldás csábító, de visszaélésre alkalmas, a dolgozók egészségét veszélyeztető módszer.A két szakszervezet arra a napokban született javaslatra reagált közleményében, amely szerint év végén kifizethetnék a munkaadók a felgyűlt szabadságokat. Az előkészítés és egyeztetés nélkül született ötlet megvalósítása ajtót nyitna az eddig legszigorúbban büntetett munkajogi vétségnek: a pihenőidő visszatartásának - írják közös közleményükben a szakszervezetek.

Szerintük az év közben felhalmozódott szabadságok akár csak egyszeri kifizetése is olyan példát teremthet, amelyből később könnyen lehet a munkavállalók alapvető jogait csorbító általános gyakorlat. Székely Tamás, a két szakszervezet elnöke a közleményben kifejtette: a szabadság "intézménye" már egyébként is jó ideje elvesztette alapvető funkcióját, a dolgozók pihenésének, regenerálódásának célját. Néhány termelőüzemben ugyanis gyakran előfordul, hogy nem akkor kapják meg a kimerült munkavállalók ezt az egyébként alanyi jogon járó lehetőséget, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá, hanem akkor, amikor a cég érdeke úgy kívánja - érvel Székely Tamás.

A közleményben a szakszervezeti vezető a pénzbeli megváltást már csak azért is furcsállja, mert egészen a közelmúltig a szabadságok törvényszerű kiadása volt a munkaügyi hatósági ellenőrzések egyik legfontosabb "tétele", s a pihenés nélküli foglalkoztatást büntették a legszigorúbban.

A Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint a közigazgatási dolgozók túlterhelésének, a közigazgatási munkahelyeken létrejött létszámhiány nyílt beismerése a javaslat. Azt a valós gyakorlatot akarja leplezni, hogy a közigazgatásban dolgozók a létszámhiány miatt sok esetben nem vehetik ki a jogosan járó szabadságukat.

Az MKKSZ arra is fölhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 5 évben az illetménytételek egy fillérrel nem növekedtek, ennek a munkavállalói körnek a reálkeresete átlagosan több, mint 20 százalékkal csökkent.

Az MKKSZ álláspontja szerint a jelenlegi állapot a 2012 januárjában elrendelt (és statáriális gyorsasággal végrehajtott), több milliárd forint kiadással járó, több ezer fős elbocsájtást eredményező létszámcsökkentés következménye. A feszítő létszámhelyzetet tovább súlyosbítja az a kormányintézkedés, amely szerint a nyugdíjazás miatt megüresedő munkahelyeket nem (vagy csak különleges, legmagasabb szintű engedéllyel) lehet betölteni.

Napjainkban a közszolgálati munkahelyek döntő többségénél - az átszervezések, a feladattorlódás, a hiányos munkafeltételek miatt - rendszeres a törvényes munkaidő díjazás nélküli törvénysértő túllépése - állítja a szakszervezet. Kiemelik: a törvénysértés persze rejtve marad, mert a munkavállalók félnek. Félnek attól, hogy a hivatalvezetők az ingyen túlmunkavégzés bejelentését-, vagy a törvényes díjazás igénylését elbocsájtással torolják meg. A munkavállalók ezért ahhoz sem járulnak hozzá, hogy a szakszervezet konkrétan felfedje a törvénysértéseket.

Kapcsolódó cikkek