A Számviteli törvény jelenleg csak a kettős könyvvezetésű vállalkozóknak teszi kötelezővé a könyvvizsgálatot. Abban a körben, ahol ez nem kötelező, a törvény megadja a választás lehetőségét. Vagyis a vállalkozó dönthet úgy, hogy beszámolóját könyvvizsgálóval vizsgáltatja felül.

Bizonyos esetekben mentességet is élvezhetnek a vállalkozók. Praktikus okokból a vállalkozás mérete szerint húzta meg a választóvonalat a törvényhozás. Azoknak nem kell tehát könyvvizsgálót felkérniük, akiknek a nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladta meg a 200 millió forintot. Ez önmagában még nem elég a mentességhez, ahhoz az is kell, hogy a foglalkoztatottak száma ugyanebben az időszakban átlagosan ne haladja meg az ötvenet.

Vagyis a kisebb vállalkozásoknak igyekezett ezen a módon kedvezni az állam. Sőt, egy már elfogadott, de csak jövő januártól hatályba lépő módosítással a mostani 200 milliós nettó árbevételi összeghatár 300 millió forintra emelkedik. Emiatt is furcsállták a lapunk által megkérdezett szakértők a költségvetési bizottság pár napja beadott javaslatát. Abban ugyanis elzárnák a mentességtől azokat a vállalkozókat, amelyeknek 60 napon túli, 100 millió forintot meghaladó, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásuk van. Tőlünk hallva először a módosító tartalmáról, a szakértők visszakérdeztek: „Nemrég még lazítani próbáltak a feltételeken, most meg hirtelen szigorítani fognak?"

Magát a javaslatot egyébként nem mindenki tartja abszurd ötletnek. Közéjük tartozik Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő szerint „érdekes" a javaslat, a jelek szerint a kormány a könyvvizsgálat kilátásba helyezésével, mint fenyegetéssel igyekszik további pénzeket befolyatni a költségvetésbe.

Arról egyelőre kevés információ van, hogy hány olyan vállalkozást érinthet a szigorítás, amelyik eddig nem használt könyvvizsgálót. Kiindulva a feltételekből - 60 napnál régebbi, 10 millió forintot meghaladó köztartozás - vélhetően több száz. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén szeptember végi összegzésében 1991 olyan vállalkozásról közölt listát, amelyiknek 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozása volt. Többségük természetesen a kettős könyvvitel alá tartozik - ekkora méretű adótartozást általában a nagyobb cégek képesek összehozni, rájuk pedig szigorúbb számviteli előírások vonatkoznak. A közel 2000 vállalkozásból 58 volt betéti társaság, ezekre viszont vonatkozhat a módosító.

Ennél egy nagyságrenddel kisebb tartozásról szól azonban a javaslat. Fontos, hogy nem minden vállalkozó tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az egyéni vállalkozóknál az szja-törvény az irányadó, az egyszerűsített vállalkozási adó szerint adózóknál az eva-törvény, a kisvállalati adóban lévőkre a kiva-törvény, a kisadózók tételes adója szerint gazdálkodókra pedig a kata-törvény az irányadó jogforrás ezekben az ügyekben. A jogi személyiség nélküli, az előbb említett adózási formákba nem tartozó vállalkozások - betéti társaságok, egyéni cégek, amelyek például kiestek a különböző kisadókból - azonban visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá. Ezekről azonban nehéz elképzelni, hogy nagy tartozással rendelkeznek. A kisadók esetében ugyanis alacsonyan van adóalanyiság bevételi határa (az eva esetében évi 30 millió forint) vagy alacsony szinten lép be egy nagyobb adó (a kata esetében a 6 millió forint feletti részre 40 százalék extra adó rakódik, e mellett továbbra is fizetni kell a havi 50 ezer forintot). A legtöbbjük esetében ezért kizárható, hogy 10 milliós tartozást halmoznak fel.

Persze nem minden kis vállalkozás él a könnyített adózási feltételekkel, mert lehet, hogy a költségeit érdemesebb elszámolnia. A lényeg: akár evás, akár normál adó szerint működő vállalkozás bukik el a köztartozás vizsgáján, indulhat könyvvizsgálót keresni. A megbízás alapesetben egy évre szól, a törvény - amennyiben elfogadnák a javaslatot - ugyanis a mérlegfordulónapon nyilvántartott tartozáshoz köti a könyvvizsgáló bevonását. Ez a kisebb vállalkozásoknak pár százezer forintjába kerülhet, a nagyobbak többmilliós tétellel számolhatnak. Attól függően kell kevesebbet vagy többet fizetni, hogy mekkora a vállalkozás mérlegfőösszege.

Kapcsolódó cikkek