Kétszázalékos áfa-növelés, az állami vállalatok privatizációja, a kormány által folyósított támogatások megvágása és az állami szféra szolidaritási adónak nevezett bércsökkentése a főbb pontjai annak a reformcsomagnak, amelyet Lazar Krstić a szerb kormány múlt hét eleji ülésén jelentett be, egy nappal azután, hogy az IMF delegációja elhagyta Szerbiát. A miniszterelnök Ivica Dačić rögtön biztosította pénzügyminiszterét, hogy a kormány teljes mellszélességgel kiáll a gazdasági reformok mellett. Aleksandar Vučić első miniszterelnök-helyettes, a többségi Szerb Haladó Párt vezetője pedig jelezte, az intézkedések pozitív hatásai már rövidtávon érzékelhetőek lesznek. Vučić szerint 2015 elejére beindul a szerb gazdaság, és azok számára is nyilvánvalóvá válik a reformok haznossága, akik ma a főbb terheket kénytelenek viselni.

Egy napra rá az IMF a szerb strukturális reformokat méltató nyilatkozatot adott ki, amely halaszthatatlan politikai prioritásként jelölte meg a pénzügyi konszolidációt és a strukturális reformokat az államadósság növekedésének megfékezése és a gazdasági növekedés erősítése céljából. A pénzügyminiszter politikája aztán újabb megerősítést nyert a hétvégén a nyugati pénzügyi vezetők részéről. Krstić részt vett a Világbank és az IMF szakembereinek közös washingtoni találkozóján, miközben találkozott több befolyásos amerikai politikussal is. Nem csoda, hogy a szerb gazdasági reformok pozitív elbírálásban részesültek, azok ugyanis mintaszerűen megfelelnek a pénzügyi világszervezet által már évtizedek óta támasztott követelményeknek. A munka törvénykönyvének megváltoztatásával, a rugalmasabb foglalkoztatási szabályozással a szerb kormány elsődleges célja a külföldi befektetők Szerbiába csábítása, hiszen a belső kereslet nem képes gazdasági növekedést stimulálni. Az állam visszavonulna más, eddig szinte egyedüliként uralt területekről is. A nagy infrastrukturális beruházásokat ezentúl nem az állam finanszírozná, hanem PPP-projektekben készülnének, közösségi részről elsősorban a helyi önkormányzatok beruházásaival. Meggyorsítanák az eljárásokat az építési engedélyek egyszerűsített folyamatai és az átlátható díjszabási rendszer bevezetésével.

A szerb állam ezen kívül 179 állami vállalat privatizációját tervezi, amiből 2017-ig mintegy 300 millió eurós bevételt remél. Krstić indoklása szerint erre azért van szükség, mert az állami szektor szubvenciója háromszorosa, négyszerese az Európában megszokottnak, az egyes támogatások odaítélése pedig nem felel meg az átláthatóság követelményeinek. Az állami pénzek gyakran politikai érdekcsoportoknál, a politikai elithez közel álló oligarcháknál landolnak. Ugyanakkor a szerb gazdasági össztermék negyven százalékát ezek a vállalatok állítják elő, ők a fő foglalkoztatók Szerbiában, így kérdéses, hogy a strukturális reformok nem vezetnek-e tömeges elbocsátásokhoz. Nem növelné a kormány népszerűséget egy ilyen szcenárió, ahogy a fogyasztókon lecsapódó áfa-emelés és a bérek megvágása az állami szektorban sem. A szerb ellenzék az utóbbi két intézkedést kritizálja csupán, míg a strukturális reformokkal nagyjából egyetértenek a kormányzó szocialista és haladópárti politikusokkal, illetve pártonkívüli szakértőkkel teletűzdelt kormánnyal.

A szerb kormány az áfa-emeléstől 200 millió, a szürkegazdaság kifehérítésétől, elsősorban a hamisított dohányáruval való csencselés visszaszorításától további 150 millió eurós extra bevételt vár. Mindez azonban kis falat ahhoz az Egyesült Arab Emírségekből érkező hosszúlejáratú állami kölcsönhöz képes, amivel Szerbia jelenlegi adósságait igyekszik kiváltani. A múlt hónap közepén aláírt megállapodás szerint az Emírségek kész 3 milliárd dollárnyi alacsony kamatozású kölcsönt nyújtani Szerbiának.

Balkán Expressz a FacebookonHa tetszett az írásunk, és szeretne az elsők között hírt kapni a rovat új cikkeiről, kövesse rovatunk Facebook oldalát egy lájkkal.

Kapcsolódó cikkek