A dolgozó fiatalok a munkán kívüli életüket már elég differenciáltan szervezik, az átlagos 8 és fél óra alvástól és 6 óra szabadidőtől az egyes rétegek szokásai eléggé különböznek. A fővárosiak az átlagosnál kevesebbet alszanak (alig 8 órát), és többet szórakoznak (több mint 6 és fél órát naponta). Vidéken másképpen osztják be az idejüket a fiatal munkavállalók, az alvásra 8 és háromnegyed óra, a szabadidős elfoglaltságokra 5 és háromnegyed óra jut. Az iskolai végzettségnek is van hatása: minél magasabb képzettségű valaki annál több szabadidőt enged magának. A legfeljebb alapfokú végzettségűek kevesebb, mint 5 és fél órát, a középfokú képzettségűek 6 és egynegyed órát, a diplomások több mint 6 és fél órát fordítanak a napjaikból szabadidős tevékenységre.

A diákok napi elfoglaltságai között a passzív pihenés elég nagy időtartamot tesz ki, átlagosan 9 óra 40 percet szánnak erre. A középiskolás korosztály alvásigénye jelentősebb, önbevallásuk szerint 10 perc híján 10 órát pihennek, a jellemzően húszas éveikben járó egyetemisták, főiskolások nagyjából 9 órát töltenek el passzívan. A tanulók sokkal többet tudnak szórakozni, mint a munkavállalók: átlagban 8 óra 50 perc idejük jut valamilyen könnyed tevékenységre. Nem csak a passzív pihenés tesz ki nagyobb hányadot a középiskolásoknál, mint a felsőfokú intézmények hallgatóinál, aktív szabadidejük is több van - csaknem 9 óra szemben az egyetemisták 8 és egynegyed órájával.

További érdekesség, hogy a fővárosiak sokkal többet hódolnak kedvteléseiknek, mint a vidékiek: előbbiek csaknem tíz órát, utóbbiak valamivel több, mint 8 és fél órát. Az iskolába járó fiatalok tanulással eltöltött ideje (5 és fél óra) sokkal kevesebb, mint korosztályuk dolgozói tagjainak munkaideje (8 és fél óra). A középiskolások napirendjében átlagosan 5 óra 20 perc a tanulásra szánt időtartam, a felsőfokú intézmények hallgatói esetében ennél sokkal több, 6 és háromnegyed óra.