Sokan várnak a döntésre. A Figyelő Online munkatársának kormány közeli körökből azt mondták, ideje lesz a végére járni az ügynek, mert a hazai bíróságoknak egyre több ilyen keresetet kell tárgyalniuk. Hallottunk olyan, kormányzati belső számításokon alapuló kalkulációt, hogy a folyamatban lévő ügyek akár 40-50 százaléka is ebbe az ügycsoportba sorolható már. Az első hallásra túlzónak tűnő számítást nem tudtuk alátámasztani, avagy megcáfolni az Országos Bírósági Hivatallal. Az ilyen perek - közölte az OBH sajtóosztálya - a szerződéses jogviszonyból eredő kötelmi jogi perek statisztikai kategóriájába tartoznak, ám arról nincs adat, hogy ezen belül mennyi a devizahitel szerződésből eredő per.

Az biztos, hogy a sztori nagy érdeklődésre tart számot. A jegybank nemrég publikált adatai egyébként arról árulkodnak, hogy tavaly az év folyamán csökkent a lakáscélú devizahitelek állománya, mind a euróban, mind az egyébként legnépszerűbb jegyzési devizának számító svájci frankban vizsgálva, forintban kifejezve. Ez alapvetően az árfolyamgát intézményének, illetve az esetleges előtörlesztéseknek volt köszönhető, az árfolyammozgás ebben nem segített. Igaz, hogy 2012. elején csúcson, 321 forinton is járt az euró jegyzése, ám az azt követő hónapokban megnyugodott a piac. Tavaly az átlagos árfolyamszint magasabb volt, mint 2012-ben.

Visszatérve az állomány alakulására, míg 2013. első hónapjában az éven túli lejáraton összesen 1867,2 milliárd forint állományt tartott nyilván a nemzeti bank, az év végén (december 13.-án) 1758,1 milliárd forintot. Ezen belül az eurós lakáscélú devizahiteleknél 237,9 milliárd forintról 222,6 milliárdra olvadt az állomány, az egyéb - jellemzően svájci frankos - devizahiteleknél 1629,3 milliárd forintról 1535,5 milliárdra csökkent.

Nem mindenki örülhetett azonban ennek a folyamatnak, mert az éven túli állományon belül az öt éven belül lejáróaknál inkább stagnált (mint a svájci frank esetében) vagy kicsit még nőtt is (az euróban jegyzett hiteleknél) az állomány. Amely viszont elhanyagolhatóan csekély a teljes állományhoz képest: az euró esetében 2,6-ról 2,9 milliárd forintra emelkedő állományról beszélünk, az egyéb devizáknál pedig stabilnak tekinthető 26,5 milliárdról. Az öt éven túl lejáró hiteleknél érzékelni jobban az állomány csökkenését. Nagyjából hasonló folyamatok fedezhetők fel a szabad felhasználású hiteleknél is.

Az idén év eleji árfolyamgyengülés azonban érdemben módosíthat az állományokon, nem lenne meglepő, ha újabb hullámban lépnének be a devizahitelesek az árfolyamgát alá. Itt öt évig lényegében védettséget élveznek az árfolyammozgástól, s később sem kell a teljes felhalmozott tartozást törleszteniük, a futamidő lezárultával „sapka" kerül a hav törlesztőrészlet emelkedésére, s 15 százaléknál magasabbra nem szökhet a fizetni való. A felügyeleti statisztikából az látszik, hogy míg 2012 júniusa és 2013 januárja között tízezres nagyságrendben születtek árfolyamgátas szerződések, azóta az érdeklődés jelentősen megcsappant, tavaly novemberben pár százan léptek be.

Az árfolyamgát szerződések kumulált darabszáma 171 801 volt tavaly november végén. Ekkor a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsön állomány 1329,3 milliárd forint volt, az ehhez kapcsolódó gyűjtőszámla-hitel állomány pedig 12,6 milliárd. Utóbbi csak novemberben 842 millió forinttal nőtt. Az árfolyamgátasok eddig összesen 24,2 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek, ezt később sem terhelhetik rájuk.