Nyugdíj külföldön

Ma már bőven meghaladja a 30 ezret a külföldre utalt havi ellátások száma, holott pár éve még csak 20-23 ezret indított a magyar nyugdíjbiztosító. A lapunk birtokába került legutolsó kimutatás szerint Németországban él a legtöbb olyan nyugdíjas, akik a magyar nyugdíjkasszából is részesülnek. Ez nem meglepő, a két ország közti szoros gazdasági kapcsolatokra visszavezethetően sokan szereztek nálunk jogosultsági időt, akik német állampolgárként később Németországba költöztek vissza, vagy magyar állampolgárként ott telepedtek le. Az viszont már nem magától értetődő, hogy a sorban nem valamelyik szomszédos ország következik, hanem az Egyesült Államok, majd Kanada. E két országba több mint 3-3000 címre megy nyugdíj. Figyelembe véve azonban, hogy az észak-amerikai országokba sokan emigráltak 1956 után, már hihető, hogy sokan szereztek jogot a diaszpórában magyar nyugdíjra.

Utánuk kerül képbe Ausztria és Szlovákia. Közéjük ékelődik Svédország, ahová szintén sokan menekültek az ötvenes években. Nem sokkal marad el mögöttük Svájc, ahol ezek szerint nem csak a megtakarításaikat, de életszínvonalukat is biztonságba helyezve érzik a magyarok.

Említésre méltó, hogy Romániába mindössze 618 esetben utalt ellátást tavaly decemberben a nyugdíjigazgatás, miközben a magyar építőipar, de más ágazatok is bőségesen el vannak látva romániai vendégmunkásokkal. A nyugdíjadatok is azt bizonyítják, hogy a keleti határ felől érkezők foglalkoztatása nem minden esetben történik bejelentetten, nyugdíjjogosultságot megteremtő módon.

Az utalások száma azért nőtt meg, mert a különböző szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmények kiteljesedése, az EU koordinációs törekvései tágabb lehetőséget biztosítanak a nyugdíjszerző idők elismerésének, a járandóságok kifizetésének a jogszerzés helyétől eltérő országokba. A listában tehát magyarok és külföldiek egyaránt szerepelnek, ezzel együtt az összeállításból képet kaphatunk arról, a világ mely pontjáig jutnak el a magyar nyugdíjasok. A magyar hatóság kapcsolatban áll például zimbabwei, venezuelai, thaiföldi címekkel, de utalnak a Fidzsi-szigetekre vagy Chilébe is. A glóbusz jelenlegi gócpontjaiba, mint Afganisztán vagy Egyiptom is eljut a magyar nyugdíj. A legtávolabbi pont, ahová utal az ONYF, Új-Zéland. (Figyelő 8. oldal)

Izomból nyomulnak

Testépítő szerek biznisze

Hatalmas üzlet a gyúráshoz és más sportokhoz kínált izomépítő és alakformáló szerek eladása. Az ágazat egyik vezető hazai cége, a nyugaton is terjeszkedő Scitec-csoport többségéért akár 100 millió eurót is fizethettek.

Bengyel Zsolt valószínűleg az egyik legújabb és biztosan az egyik legkevésbé ismert magyar milliárdos. Az 44 éves üzletember tavaly év végén adta el magántőkealapoknak testépítő szereket gyártó és Európa-szerte forgalmazó cége, a Scitec Holding többségi részesedését, megtartva a kisebbségi pakettet.

Az EI 2012-ben kezdte el befektetni a Polish Enterprise Fund VII névre keresztelt alap által gyűjtött tőkét. Lapunk egyik pénzügyi körökben járatos forrása szerint az EI általában 30-60 millió euróval száll be egy-egy cégbe, ebben az esetben a többségi részesedés megszerzéséhez azonban szüksége volt társbefektetőre a Morgan Stanley alapok (Morgan Stanley Alternative Investment Partner) személyében. Azaz vélhetően a 60 millió euró nem volt elég. Ez alapján megalapozott lehet a tranzakció forrásunk által említett 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forintos) értéke, amely valószínűleg nem tőkeemelés, hanem kivásárlás formájában valósult meg.

Az üzletember nem akart nyilatkozni a Figyelőnek, és korábban is kerülte a nyilvánosságot, leszámítva a testépítő eseményeket és magazinokat. Utóbbi tevékenysége például abban nyilvánult meg, hogy a Scitec által kiadott, a „jobb edzőtermekben és szaküzletekben" ingyenesen elérhető Fit Muscle Magazin némelyik számának lapigazgatója és fotósa volt. Az ilyen jellegű és a fenti tranzakciót kísérő kommunikációt leszámítva egyetlen helyen bukkantunk az üzletember nyomára a nyilvánosságban: a Blikk 2010-ben arról írt, hogy egy táplálék-kiegészítőket forgalmazó cég Egyesült Államokban élő, nagy futballbarát tulajdonosa, Bengyel Zsolt cégén keresztül egy klímaberendezést vásárolt a súlyosan beteg, légzési nehézségekkel küzdő futball-legendának, Grosics Gyulának.

Az effajta homály többé-kevésbé az egész üzletágra jellemző. Nagyon marketingorientált ágazatról van szó, gyakran érdemes fenntartásokkal kezelni a szereplők által megosztott információkat. Egy forrásunk minden rosszindulat nélkül ecsetelte lapunk számára, nagy vonalakban miből áll ez az üzletág: mivel a legfontosabb alapanyag, a fehérje előállításával kevesen foglalkoznak, a legtöbben „nagy zsákokban" megveszik az összetevőket, és dobozos termékeket kevernek belőle. A hozzávalók, arányok alapján alakulnak ki a termékcsaládok: „berobbantók", „szálkásítók", izomtömeg-növelők. Kutatás, alapanyag-gyártás nemigen van Magyarországon. A csomagolás lényege, hogy minél természetellenesebb, mesterségesebb benyomást keltsen a termék, sárga-fekete-arany színek dominálnak, a dobozokon nagyjából azonos designelemek láthatók a világ minden táján, ahogy a hívószavak is hasonlók: Power, Formula, Brutal, Mega, Muscle.

A marketing ebben az ágazatban túlzás nélkül élet-halál kérdése. A Figyelő címlap-összeállításában ennek a kevésbé ismert világnak a rejtelmeibe avat bele, úgy hogy a szerek élettani hatását, engedélyezési folyamatait és a versenytársakat is igyekszik bemutatni! (Figyelő 10-14. oldal)

A színe és a fonákja

Uniós támogatások

Mégsem bánja a kormányzat, ha offshore paradicsomokban landol a támogatás. A Fidesz-kormányzat többször is éles kirohanást intézett az adóparadicsomokban bejegyzett cégek ellen. A kommunikációs háborút Lázár János is folytatta, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) irányítását átvette szeptember első napjaiban. Ekkor bejelentette, hogy a korábban nyertes 44 ezer cégnek egy újabb, részletesebb kérdőívet kell kitöltenie, hogy ezzel is felvegyék a harcot az offshore ellen. Ez az ellenőrzés nem sok eredménnyel kecsegtet, azonban újabb adminisztrációs terhet kapnak a nyakukba az eddig is igencsak bürokratikusnak számító uniós támogatási rendszerben részt vevők. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára már úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy nem az alacsony adózású országokban bejegyzett cégek, hanem az átláthatatlan tulajdonosi viszonyok ellen küzdenek.

A Figyelő utánajárt, hogy milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik a támogatásokkal kapcsolatban a tulajdonosi szerkezet ellenőrzésére. Az államháztartási és a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozása szerint valóban csak átlátható tulajdonosi szerkezetű vállalkozás juthat állami vagy uniós forráshoz. Ilyennek minősül ezek alapján minden olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete megismerhető, tulajdonosának székhelye az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagországában van. Így például a nem éppen az átlátható cégnyilvántartásáról híres Liechtensteinben, az OECD tagállamában vagy olyan országban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van. Utóbbi megállapodása hazánknak jelenleg 73 állammal van, és jó pár igencsak egzotikusnak tűnő is szerepel a listán. (Figyelő 25-27. oldal)