A közlések szerint Washington az elmúlt mintegy nyolc hónapban a hatok csoportja - az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország - illetve Irán genfi tárgyalásaival párhuzamosan korlátozott kétoldalú tárgyalásokat folytatott Teheránnal. A források szerint Barack Obama elnök személyes felhatalmazásával folytatott tárgyalások tényét két hónappal ezelőttig az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei, így Izrael előtt is titokban tartották.

Amerikai tájékoztatás szerint a rendkívül szűk körű egyezkedés március óta Ománban és más helyszíneken folyt. A legkevesebb öt tárgyalási fordulóban az Egyesült Államok részéről - a szakértők mellett - William Burns külügyminiszter-helyettes és Jake Sullivan, Joe Biden alelnök külpolitikai tanácsadója vett részt.

A tárgyalási fordulók közül legkevesebb négyet azután tartottak meg, hogy Iránban júniusban elnökké választották Haszan Róhánit. Amerikai hivatalos személyek szerint a Genfben a hatok és az Irán között elért megállapodás részleteit alapvetően ezeken dolgozták ki.
Az amerikai médiában megjelent első reagálások szerint, ha az átmeneti diplomáciai megoldás kitart és annak nyomán a felek eljutnak a végső egyezségig, s megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását, akkor megszűnik az évek óta kilátásba helyezett amerikai és izraeli katonai beavatkozás szükségessége.
Az Egyesült Államok és Izrael 1979-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait Iránnal, miután az iszlám forradalom nyomán Teheránban elfoglalták az amerikai követséget és annak 52 munkatárást több mint egy éven át tartották fogva.
Barack Obama elnök már nem sokkal a 2009-ben történt beiktatása után jelezte, hogy kész lenne feltételek nélkül tárgyalni Iránnal. Obama és Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője között titokban több levélváltás történt, ám a közeledést megakadályozta, hogy a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt újraválasztották az erősen vitatott tisztaságú 2009 júniusi elnökválasztáson.

Az olvadás azután indulhatott meg ismét, hogy Kábúsz ománi szultán közbenjárására az irániak 2011-ben szabadon bocsátottak három, 2009 nyarán foglyul ejtett, az országhatárt Irak felől átlépett amerikai túrázót. Washington és Teherán között ezután kezdődtek meg az első nem hivatalos, középszintű, tapogatózó kapcsolatfelvételek. Ezekben - még ENSZ-nagykövetként - szerephez jutott Susan Rice, jelenlegi nemzetbiztonsági tanácsadó is.

Az érdemi kétoldalú titkos egyezkedés március közepén kezdődött meg Omában, miután a hatok és Irán az iszlám köztársaság nukleáris programjáról folytatott hivatalos eszmecseréje februárban, a kazahsztáni Almatiban nem vezetett eredményre. Az atomfegyver problémáján kívül szó esett Szíriáról, Teheránnak a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatos fenyegetéseiről és három, a feltételezések szerint Iránban fogva tartott amerikai sorsáról. Az öbölmenti monarchiát májusban John Kerry amerikai külügyminiszter is felkereste.

Augusztusban Obama levélben gratulált Róháninak az elnökké választásához, aki pozitívan válaszolt erre, ez pedig megteremtette az alapját a Hamenei ajatollah által is jóváhagyott, további titkos a tárgyalásoknak. Az ENSZ-közgyűlés szeptemberi általános vitája alkalmat szolgáltathatott volna a két ország elnökének találkozójára, de végül a két vezető csak telefonon beszélt egymással. Igaz, ezzel egy több mint három évtizedes szünet után indította újra a kétoldalú kommunikációt.

A szövetségeseket Washington csak a telefonbeszélgetés után tájékoztatta a háttétben zajló titkos megbeszélésekről. Az izraeli kormányfőt Obama maga avatta be a kettejük szeptember 30-i fehér házi találkozója alkalmából. Netanjahu másnap, az ENSZ-ben elmondott beszédében "báránybőrbe bújt farkasnak" nevezte Róhánit.
Az utolsó amerikai-iráni titkos találkozót az ENSZ-közgyűlés általános vitája után tartották, és azon már megkezdték végső formába önteni a hatok csoportja és az Irán között most elért megállapodás részleteit.
Vasárnap hajnalban Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó vezető amerikai kormányzati tisztségviselő közölte azt is, hogy Barack Obama amerikai elnök tárgyalni kíván Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel az iráni nukleáris programról megkötött genfi megállapodásról.

Barack Obama üdvözölte és fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a következő fél évben egy végleges megállapodást kell kidolgozni.
Izrael ezzel szemben bírálta a megállapodást. Juvál Steinic hírszerzési miniszter úgy fogalmazott, nincs oka ünneplésre a világnak a megállapodással kapcsolatban. Steinic szerint az egyezség iráni megtévesztésen, valamint a hatok "önámításán" alapul.

Kapcsolódó cikkek