Osztályintő nem intő?
Jelenleg az Európai Unió 27 tagállama közül 20 ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. A húsz ország közül öttel kapcsolatban jelezte május elején Olli Rehn, a bizottság gazdasági és monetáris kérdésekért felelős tagja, hogy a testület az eljárás megszüntetését javasolhatja: Lettországnak, Litvániának és Romániának egyértelmű esélyt adott erre, Magyarországon és Olaszországban viszont további intézkedéseket tartott szükségesnek ehhez.

A túlzottdeficit-eljárásról az uniós szerződés rendelkezik, részleteit pedig az úgynevezett stabilitási és növekedési paktum határozza meg. Ennek értelmében az Európai Unió tagállamainak a gazdasági és monetáris unió működőképessége érdekében a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt kell tartaniuk államháztartási hiányukat, az államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, de legalábbis csökkenő tendenciát kell, hogy mutasson.

A tagállamoknak évente kétszer, április 1-jéig és október 1-jéig kell közölniük a gazdasági mutatóikra, pénzügyi helyzetükre vonatkozó adataikat az Európai Bizottsággal, amely ezeket hitelesíti és tanulmányozza. Ha pedig úgy látja, hogy valamelyik tagállam középtávon, tartósan átlépné a küszöbértéket, akkor javaslatot tesz az Ecofinnek, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei állapítsák meg, valóban fennáll-e a túlzott deficit ténye. Ha a bizottság úgy véli, hogy a hiány csak átmenetileg, rövid időre és kis mértékben lépi át a határértéket, akkor nem indul eljárás. Ha viszont a tanács a bizottság véleménye alapján úgy látja, hogy az adott ország deficitje túlzott, elindítja a túlzottdeficit-eljárást, és ajánlásokat tesz az adott tagállam számára, továbbá határidőket állapít meg, ameddig az adott országnak hatékony intézkedéseket kell tennie, hogy a hiányt a meghatározott 3 százalék alá csökkentse.

Ezt követően a bizottság időről időre rendszeresen tanulmányozza az eljárás alá vont ország államháztartási helyzetének alakulását, illetve azt, hogy az adott ország megfelelő, hatékony intézkedéseket hoz-e a hiány csökkentésére. Előfordulhat, hogy a bizottság úgy ítéli meg, az eljárás alá vont tagállam megfelelő intézkedéseket tesz, de a hiány nem csökken három százalék alá. Ebben az esetben a brüsszeli testület a határidő meghosszabbítását javasolhatja, amiről szintén a tanács hivatott dönteni.

Szankciókat csak a legvégső esetben lehet alkalmazni egy uniós tagállam ellen, ha az adott országgal kapcsolatban Brüsszel többször is megállapítja, hogy nem tesz megfelelő intézkedéseket. Magyarország ellen 2004-ben indult el a túlzottdeficit-eljárás, amikor is a tanács 2008-as határidőt adott arra, hogy Magyarország fenntartható módon 3 százalék alá csökkentse a deficitet. Ezt a határidőt a pénzügyminiszterek tanácsa többször kitolta, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország hatékony egyenlegjavító intézkedéseket tett, de nem sikerült 3 százalék alá csökkentenie a deficitet.

2004 óta összesen három alkalommal, 2004-ben, 2005-ben és legutóbb 2012-ben látta úgy az Európai Bizottság és az Ecofin, hogy a magyarországi intézkedések nem megfelelőek. Tavaly februárban emiatt az Európai Bizottság a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részének felfüggesztését kezdeményezte, majd az ezt követő magyarországi intézkedések fényében azt javasolta, hogy 2013. január 1-jétől mégse függesszék fel a magyarországi kötelezettségvállalásokat, amivel az Ecofin is egyetértett.

Egy bizottsági forrás az MTI-nek korábban arra is rámutatott, hogy amikor a bizottság azt mérlegeli, javasolja-e a határidő meghosszabbítását, akkor az adott tagállam által végrehajtott intézkedések minőségét elemzi, hogy azok közép- és hosszabb távon milyen hatással vannak az adott ország államháztartásának állapotára. Amikor azonban a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése a kérdés, akkor egyetlen dolog számít: az, hogy az adott ország képes-e 3 százalék alá csökkenteni a deficitet.

London feloldozásra számít
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza befektetők számára összeállított átfogó helyzetértékelésében kiemelte, hogy januártól áprilisig az államháztartási hiány elérte az éves cél 60 százalékát. Az elemző véleménye szerint nem kizárt, hogy e "csalódást keltő" költségvetési teljesítmény jelentheti a legnagyobb kockázatot az EU-eljárás feloldására.

Timothy Ash felidézte ugyanakkor azt is, hogy a magyar kormány a szektoradók és a pénzügyi tranzakciós illeték további emelését helyezte kilátásba arra az esetre, ha az eddigi hiánycsökkentő intézkedések nem bizonyulnának elégségesnek. Ez ismét "ütközőpályára állítaná" Magyarországot az EU-val és a nagy üzleti vállalkozásokkal, és így a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetése kínálhatja az utat "a legkisebb ellenállás felé" - fogalmazott a Standard Bank vezető londoni elemzője.

A szakértő megjegyezte, hogy az EU-n belül "a vélemények súlypontja" egyébként is éppen most helyeződik át az államháztartási szigorról az anticiklikus költségvetési politika kiterjedtebb alkalmazása felé.Mindezt egybevetve, "nettó mérleget vonva arra a véleményre hajlunk", hogy az Európai Bizottság végül a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja Magyarország esetében, ami "jelentős fegyvertény" lenne az Orbán-kormány szempontjából.

Egy ilyen fejlemény komoly mértékben javítaná a kormány költségvetési rugalmasságát éppen a 2014-es választások előtt, és rövid távon erősítené a magyar befektetési eszközöket - áll a Standard Bank vezető londoni közgazdászának keddi elemzésében.Más nagy londoni házak is hasonló következtetésekre jutottak legutóbbi előrejelzéseikben.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a magyarországi makro- és monetáris fejleményekről befektetőknek összeállított új elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a vártnál jobb első negyedéves GDP-adatok és a nemrég bejelentett költségvetési intézkedések nyomán 50 százalék fölé emelkedett a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás idei megszüntetésének esélye.

A ház szerint ha az uniós eljárás megszűnik Magyarországgal szemben, az jelentősen csökkentené az egyes szolgáltatási szektorokra kirótt különadók emelésének, vagy más, ad hoc jellegű adók kivetésének valószínűségét.

A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták azt is, hogy várakozásuk szerint a térség több más országa - elsősorban Lengyelország - legalább még egy évig a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt marad, és ez is elősegítheti Magyarország relatív kockázati profiljának átértékelését.

Egy másik globális pénzügyi csoport, a JP Morgan londoni elemzői is úgy vélekedtek legújabb helyzetértékelésükben, hogy jelenleg már "felesnél jobb" az esélye a Magyarországgal szembeni uniós túlzottdeficit-eljárás leállításának.

Orbán is az eljárás megszüntetésére számít

A kormányfő hétfőn a parlamentben elmondta, hogy a 2004-es uniós csatlakozáskor szerződésben vállaltuk azt, hogy a 3 százalékos hiány mértékét nem lépjük túl, ám ezt 2004-től kezdődően egyszer sem sikerült betartani. „Most persze ráverhetnénk az ügyet a szocialistákra, de miután mindenki tudja, hogy ők okozták ezt a helyzetet, ez szükségtelen." Ezért van a túlzottdeficit-eljárás. Ez azt jelenti, hogy „az az ország, amelyik az alatt van, és nem teszi meg a szükséges lépéseket, hogy betartsa a korábban adott szavát és megkötött szerződését, attól el lehet venni azokat az uniós pénzeket, amelyek egyébként őt jog szerint megilletnék. Amikor mi... azért harcolunk, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor valójában a magyar emberek pénzéért harcolunk. Ennek az volt a feltétele, hogy 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is" 3 százalék alatt maradjon a hiány. „Mindannyian nagy elismeréssel kell hogy adózzunk a magyar emberek erőfeszítésének, amelyek lehetővé tették azt, hogy a kormány, jó reményeink szerint, még ebben a félévben kihozza hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól."

Kapcsolódó cikkek