Az Eurostat adataira hivatkozó elemzés szerint, bár az elmúlt évek során némileg javultak a szlovákiai lakhatási körülmények, a túlzsúfoltság tekintetében még jóval rosszabbak mind az unió, mind pedig az eurózóna átlagánál.Míg 2011-ben az eurózóna országaiban átlagosan a lakosság 11,3 százaléka élt túlzsúfolt körülmények között, ez az arány az Európai Unió (EU) 27 tagországának átlagát tekintve 16,9 százalék volt.

Szlovákiában öt év alatt mintegy öt százalékponttal csökkent a túlzsúfolt lakásokban élők aránya, de még mindig a hatodik legrosszabb volt az EU-s országok közül.A lakások túlzsúfoltságát tekintve az EU-tagországok közül Romániában a legrosszabb a helyzet, ott az Eurostat számításai szerint a lakosság 54,2 százaléka él a kelleténél zsúfoltabb körülmények között. Magyarországon ez az arány 47,1 százalék.Azt, hogy egy lakás túlzsúfolt-e, a statisztika készítésekor a magánéletet és az intimitásérzetet befolyásoló több tényező megléte vagy hiánya alapján határozták meg.

Ezek szerint túlzsúfoltnak számít például az a lakás, amelyben egy szobában három vagy több gyermek él együtt, de az is, ha két de különböző nemű gyermek osztozik a szobán. A túlzsúfolt lakhatási körülmények fogalmába tartozik az is, ha két felnőtt él egy lakószobában. A túlzsúfoltság leginkább a fiatalabb korosztályokat sújtja, a 18 évesnél fiatalabbak több mint fele kénytelen ilyen körülmények között élni. A jelenség által legkevésbé érintett korcsoport a 65 évesnél idősebbek korosztálya, közülük csupán 15 százaléknyian élnek ilyen körülmények között. Szlovákiában az elemzésben közölt adatok szerint a zsúfoltságtól eltekintve a lakosság viszonylag jó lakáskörülmények között él.

Olyan lakásban, házban, ahol nedves falak, beázó tető, rothadó padlózat vagy egyéb körülmények csökkentenék az komfortot, az ország lakosainak 7,8 százaléka lakik, ez az arány mintegy fele az EU-s átlagnak.Szlovákiában a lakosság 82 százaléka lakik saját tulajdonú házban vagy lakásban. Ez az arány a saját, ám jelzáloghitellel terhelt ingatlanokat is beleszámítva 90,2 százalékot tesz ki.A szlovák központi bank (NBS) adatai szerint tavaly Szlovákiában a lakás célú ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára 1231 euró (357 ezer forint) volt.

Az elmúlt néhány évben a lakosság - a régiónkénti átlag árhoz és havi bevételhez viszonyított - ingatlanvásárlási ereje érdemben nem változott. Régiók szerinti elosztásban Pozsony és környéke van a legrosszabb helyzetben, az ott lakók tavaly mindössze 0,6 négyzetméternyi lakás célú ingatlant vehettek volna egy havi bérükből.

Kapcsolódó cikkek