Több hónapos várakozás után véget érni látszik a kormányválság Szerbiában. A belgrádi parlament augusztus utolsó hétvégéjén tartott többnapos vitanapot az új kormány minisztereiről. A rendkívüli vitanapra azután került sor, hogy a kabinet szándékai szerint sikerült módosítani a minisztériumokról szóló törvényt. A vitanap péntek délután vette kezdetét, Ivica Dačić szocialista kormányfő miniszterelnöki expozéjában az új kormány négy célkitűzését vázolta. Szerbia új irányát elsősorban a társadalmi szolidaritás jelenti, amelyet a mindenkire kiterjedő szociális háló tesz kézzel foghatóvá a kormány részéről. Másodikként a miniszterelnök a fiskális konszolidációt említette, amelynek fontos pontja a gazdaság kifehérítése, az adóelkerülés és a korrupció elleni fellépés. Harmadik elvként Dačić a gazdaság korporatizációját említette, tehát az állami vállalatok központi kormányzattól való függésének lazítását, amelytől egyrészt az előnyösebb gazdasági működést és a külföldi tőke nagyobb arányú beáramlását várják. Negyedikként pedig ésszerű jogszabályok útján optimalizálni kívánják a szerb jogrendszer működését. A szerb kormány szeretné elhárítani a szabad vállalkozás útjában álló jogi és bürokratikus akadályokat. A szerb miniszterelnök kiemelte,e célok végráhajtása lesz az új kormány feladata, ezért a 11 új kormánytag közül több mint felük nem párttag, hanem a területe szakértője.
Elsősorban a gazdaságot kell felpörgetnie a megváltozott összetételű kormánynak, amelyben ezentúl is fontos helyett foglal el a szocialista Ivica Dačić mellett a szerb parlament legnagyobb frakciójával rendelkező Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője, Aleksandar Vučić. Vučić első miniszterelnök-helyettesként továbbra is felelős a korrupció elleni küzdelemért, amellett, hogy hadügyminiszteri posztjától az átalakítás során megvált. A B92 TV számára adott interjúban Vučić megjegyezte, reményei szerint a korábbi privatizációs eljárásokkal kapcsolatos kivizsgálási ügyek az év végéig mind lezárulnak. A jelenlegi is vizsgált 24 nagyobb privatizációs ügy mellett,a kormánynak vissza kell szorítania a szervezet bűnözés hatalmát, ki kell vizsgálnia a múltban meggyilkolt újságírók ügyét is.
Az esetleges törvénytelenségek kivizsgálása mellett a szerb kormány is jócskán belelendült a privatizációba. Ismeretes az Etihaddal kötött szerződés a szerb légitársaság versenyképességének javítására. További arab befektetők látnak fantáziát a félvezetők gyártása, a megújuló energia vagy éppen a szerb mezőgazdaság területén. Augusztus végi hír, hogy valószínűleg akad vevő a Telekom Srbija többségi részvényeire is két török cég személyében. A szerb kormány kétségbeesetten kapkod a külföldi befektetők után, ami az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági teljesítménye után nem is csoda. Szerbia az elmúlt években nem csak saját múltjából fakadó okoknál fogva vonzotta nehezen a külföldi pénzeket, az ország gazdaságának betett az eurózóna válsága is. Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnerének visszaesése tavaly 1,7 százalékos GDP visszaeséssel járt. Az idei első negyedévben ugyan már valamivel több, mint 2 százalékkal bővült. A gyorsulás azonban kevésbé lesz vonzó a második negyedévben. A július végén megjelent előzetes adatok szerint mindössze 0,7 százalékot ér el a növekedés.
Az új kormányban több figyelmet fordítanának a gazdaságra, mint az elmúlt egy évben. A korábban Mlađan Dinkić vezette pénzügy- és gazdasági minisztériumot szétválasztják, a pénzügyminiszteri posztot Lazar Krstić veszi át. A mindössze harmincéves Krstić az amerikai McKinsey & Company pénzügyi tanácsadócég alkalmazásában állt. A cég a vállalati szféra mellett gyakran lát el gazdasági tanácsadással kormányokat és nem kormányzati intézményeket. Krstić pozícióba kerülése, azt is jelzi, a szerb kormány elsősorban a szakértelemre épít, a külföldi befektetők egy új szerb mentalitással találhatják magukat szemben a gazdaság terén is.
A felkészült szakemberekre és kemény tárgyalókészségre most lesz csak igazán szükség a szerb politikában. Szeptember első napjával éltbe lép az Európai Unóval kötött stabilitási és együttműködési megállapodás. Folytatódik az átmeneti kereskedelmi megállapodás értelmében a privatizációs politika és az elsősorban mezőgazdasági termékekre kivetett vámok leépítése. Bár az utóbbi években a liberalizációs politika rengeteg kritikát kapott Szerbiában, az adatok azt bizonyítják, hogy az ország eddig még pozitív mérleggel jött ki a szabadkereskedelmi rendszer fokozatos kiépítésével. A Tanjug szerb hírügynökség által idézett adatok szerint az átmeneti kereskedelmi megállapodás tavaly több mint kétszer annyi bevétellel (692 millió euró) járt, mint kiadással (312 millió euró). Az idei első félév mérlege még kedvezőbb, 222 millió eurónyi bevétellel és 88 milliós kiadással. Arról nem is beszélve, hogy a létrejött munkahelyek, a fellendülő befektetések és az export növekedése közvetve mennyi hasznot hajthat megállapodás által.

Kapcsolódó cikkek