Az új bértábla ezt az aránytalanságot igyekszik kiküszöbölni. Kérdés, sikerül-e. Lapunk által megkeresett oktatási szakértők szerint a túlóra elvételével elvileg csökken a pedagógusok bére, hiszen azért az új köznevelési törvény értelmében nem jár díjazás. Az igazi kérdés tehát az, hogy az elvett túlórapénzeket és egyéb juttatásokat kompenzálja-e az új bértáblába beépített emelés. A köznevelési törvény módosítása ugyanakkor nem csak a pedagógusbérek emelése miatt fontos: kizárólag a jogszabály elfogadása után készülhet el az a kormányrendelet, amely több, eddig homályos pontot világít meg az iskolakezdéssel kapcsolatban. Az intézményvezetők számára például most még nyitott kérdés, hogy hány úgynevezett segítő alkalmazottat (például iskolatitkárt, szabadidő-szervezőt, könyvtárost) foglalkoztathatnak a 2013-14-es tanévben. A tanárok bizonytalanok abban is, hogy hány munkaórát kell az iskolában, tanítással tölteniük, épp a délutáni foglalkozások miatt. Az eddigi kötelező óraszám fogalmát a neveléssel-oktatással töltött idő váltja fel, egy 40 órás munkahét esetében heti 22-26 órában. A pedagógusok azt várják, hogy a kormányrendelet pontosítja az óraszámot, addig 22, 24 és 26 órára is tantárgy-felosztást készítenek. A jelen állás szerint úgy néz ki, a délutáni foglalkozásokból is részt vállalniuk kell, hogy kijöjjön az óraszámuk.
További részleteket keresse a Figyelő 35-dik számában.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.