brusszel


Új tanév, új rend

Figyelő Online - Cseke Hajnalka - Hermann Irén
2013.08.29  07:00   
mail
nyomtatás
Az idei iskolaév egyelőre számos bizonytalanságot hordoz. Utolsó pillanatban dőlnek el fontos kérdések, közel 100 iskolában nincs kinevezett igazgató, miközben több újítás is életbe lép az államosított a közoktatásban. Eközben a központosított tankönyvellátás ugyancsak gyermekbetegségekkel küzd, a pedagógusok béremelésével kapcsolatban pedig - jóllehet a lépést üdvözli a szakma - számos kérdés tisztázatlan.
Augusztus 27-én, kedden rendkívüli ülésszakon fogadta el az Országgyűlés a pedagógusok béremelésére vonatkozó jogszabályt. Ennek értelmében az oktatási-nevelési intézményben dolgozóknak középfokú végzettség esetén a mindenkori minimálbér (98 ezer forint) 118,5 százaléka lesz az alapbére, főiskolai végzettség esetén a minimálbér 157,8 százaléka, míg egyetemi diploma esetén annak a 172,9 százaléka. Most szeptembertől egyébként a köznevelési törvényben rögzített emelésnek csak a 60 százalékát kapják meg, további negyven százalékát évenkénti módosítással 2017-ig. Noha eddig is egységes bértábla érvényesült, a fizetések igen nagy szórást mutattak. A fenntartótól függött ugyanis, hogy hogyan díjazta a túlórákat, kifizette-e egyáltalán, biztosított-e cafeteriát, s milyen extra juttatásokat tervezett be a költségvetésbe.

Az új bértábla ezt az aránytalanságot igyekszik kiküszöbölni. Kérdés, sikerül-e. Lapunk által megkeresett oktatási szakértők szerint a túlóra elvételével elvileg csökken a pedagógusok bére, hiszen azért az új köznevelési törvény értelmében nem jár díjazás. Az igazi kérdés tehát az, hogy az elvett túlórapénzeket és egyéb juttatásokat kompenzálja-e az új bértáblába beépített emelés.  A köznevelési törvény módosítása ugyanakkor nem csak a pedagógusbérek emelése miatt fontos: kizárólag a jogszabály elfogadása után készülhet el az a kormányrendelet, amely több, eddig homályos pontot világít meg az iskolakezdéssel kapcsolatban. Az intézményvezetők számára például most még nyitott kérdés, hogy hány úgynevezett segítő alkalmazottat (például iskolatitkárt, szabadidő-szervezőt, könyvtárost) foglalkoztathatnak a 2013-14-es tanévben. A tanárok bizonytalanok abban is, hogy hány munkaórát kell az iskolában, tanítással tölteniük, épp a délutáni foglalkozások miatt. Az eddigi kötelező óraszám fogalmát a neveléssel-oktatással töltött idő váltja fel, egy 40 órás munkahét esetében heti 22-26 órában. A pedagógusok azt várják, hogy a kormányrendelet pontosítja az óraszámot, addig 22, 24 és 26 órára is tantárgy-felosztást készítenek. A jelen állás szerint úgy néz ki, a délutáni foglalkozásokból is részt vállalniuk kell, hogy kijöjjön az óraszámuk.

További részleteket keresse a Figyelő 35-dik számában.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.