22:22

Továbbra is elszántan kitartottak a hatalomváltást követelő tüntetők a kijevi Majdanon (Függetlenség terén) szerdán, egy nappal a Szovjetuniótól csaknem 23 éve függetlenné vált Ukrajna történelmének legvéresebb összecsapása után.

Az esti órákban helyszíni becslés szerint legalább tízezren gyűltek össze annak ellenére, hogy a hatóságok mindent elkövettek, hogy megnehezítsék az odajutást. A kijevi metró továbbra sem jár. A belváros utcáit közlekedési rendőrök a tér körül több kilométeres körívben lezárták a járműforgalom elől, még a tömegközlekedési eszközöket is elterelik. Azok, akik szerda este mindenáron a Majdanra akartak jutni, több kilométert gyalogolhattak az alig fagypont fölötti hidegben, szélben és szemerkélő esőben.
A térre érkezve a barikádoknak csak egy részén volt már átjáró. A kormánynegyed felől, az Európai tér előtt és az Insztitutszka utca elején emelt, mintegy három méter magas barikádok lángokban álltak, hatalmas fekete füstöt bocsátva a magasba. Ez a térnek az a két oldala, ahonnan előző nap a rohamrendőrök megindultak szétoszlatni a tüntetést, miután a parlamentnél a tüntetők békésnek indult demonstrációja véres összecsapásba fordult az ott szolgálatot teljesítő rohamrendőrökkel. Arra még mindig nem derült fény, hogyan torkollott erőszakba a parlamenti ellenzék támogatására szervezett demonstráció: a tüntetők szerint a rendőrök, a rendőrök szerint viszont "a szélsőséges és radikális érzelmű" tüntetők kezdték az összecsapást. A tűz- és füstoszlopok mögött a belügyi egységek, köztük a Berkut rohamrendőri alakulat tagjai várakoztak újabb támadási parancsra. A barikádokon a tüntetőkből szerveződött önvédelmi egységek tagjai álltak őrt maszkokban, sisakokban és egyéb védőfelszerelésekben. Védősisak nélkül egyébként senkit sem engedtek a barikádra mondván, hogy veszélyes. Időnként petárdákat, tűzijáték rakétákat robbantottak a barikád innenső oldalán a tüntetők, amire válaszul a rendvédelmiek időnként átdobtak egy-egy hang- és fénygránátot. Ez leginkább az idegek harca volt.
Közben társaik serényen gyűjtögették zsákokba, és kupacokba hordták össze a barikádok mellé az utcaköveket. A téren és a környező utcákban már szinte minden járda kövét felszedték, így egyre távolabb kell menniük újabb kövekért. A barikádoknál kupacban autógumik álltak. Az égő gumiabroncsok ugyanis sűrű fekete füstöt bocsátanak ki, ami zavarja a rendvédelmiek tájékozódását. Közben a sátorvárosban folyamatosan gyártották a Molotov-koktélokat is.
A tüntetők nagy része a téren felállított színpad előtt tömörült. A sátraknál a tüzek körül melegedtek, étkeztek és beszélgettek a tüntetők. Feszültségnek nem volt nyoma rajtuk, mintha ez is csak olyan nap lett volna, mint a tavaly november vége óta tartó tüntetéssorozat bármelyike. A korábbinál több egészségügyi sátrat állítottak fel, amelyeket a külsejükre festett vöröskeresztről könnyen meg lehet ismerni. Bent gyógyszereket gyűjtenek, és osztanak a rászorulóknak.
Egy huszonéves egészségügyi önkéntes lány az MTI kijevi tudósítójának elmesélte, hogy minden nap a munkaideje lejárta után a Majdanra megy. Kedden a tüntetők elleni rendőri roham alatt is kint volt a téren, részt vett a sérültek mentésében és ellátásában válogatás nélkül. Hozzátette, hogy berkutosokat is elláttak. Egy barátnője közvetlenül mellette állt, amikor eltalálta valamilyen lövedék. Ennek ellenére szerdán is ott volt, és szavai szerint történjen bármi, a továbbiakban is kifog menni elsősegélyt nyújtani a rászorulóknak.
Egy ötven körüli férfi, aki a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyéből érkezett, elmondta, hogy három gyermeke van, akik családjukkal Kijevben élnek. "A Majdan nem másokért, hanem önmagáért tüntet. Szüleinkért és gyermekeinkért, akiknek emberhez méltó életet akarunk teremteni, ha nem is azonnal, de belátható időn belül" - fogalmazott. Az egyébként vállalkozást vezető férfi csatlakozott a Majdan önvédelmi egységeihez. Kijelentette, hogy ő határozottan Ukrajna európai integrációját támogatja. Kitért arra, hogy több millió ukrán dolgozik már most az Európai Unió országaiban. Ha nem is keresnek ottani mércével sokat, annak egy részét hazaküldik családjuknak, mert Ukrajnában se munkabérből, sem vállalkozásból, pláne nyugdíjból nem lehet megélni. "Az oligarcháink dollármilliókat keresnek, mégsem ők, hanem az ukrán nép a legnagyobb befektető befizetett adóival ebben az országban" - jegyezte meg.

20:55

A közép-ukrajnai Zsitomir megyei székhelyen szerda este tüntetők elfoglalták a megyei közigazgatás székházát.

A tüntetők az ostrom előtt folyosót nyitottak a székházat védő rendőröknek, hogy elhagyják az épületet, és átálljanak a "nép oldalára" - jelentette a liga.net ukrán internetes újság.
Miután a rendőrök ezt nem vették igénybe, a tüntetők az ajtó üvegét betörve behatoltak az épületbe. Amikor az épület belsejébe értek, a rendőrök már nem voltak ott.
Az ukrán belügyminisztérium Zsitomir megyei részlegének sajtóosztálya közölte, hogy az ostromban egyetlen rendőr sem sérült meg.
Szerda este a város egyik terén mintegy ötezren gyűltek össze. Az embereket felháborította, hogy Kijevben tüntetőket öltek meg, és követelték Viktor Janukovics elnök távozását.
Az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) elismerte, hogy Hmelnyickijben, ahol szerdán többezres tüntetés volt az SZBU helyi székháza mellett, a belbiztonság tagjai lőttek rá a tüntetőkre, akik közül négyen megsérültek. Korábban a hatóságok azt állították, hogy ismeretlenek tüzeltek.
Az egyik áldozat fejsérülést szenvedett, és a helyi tömegtájékoztatás szerint a kórházban életét vesztette. A hatóságok szerint azonban nem halt meg, bár válságos állapotban van, és újjá kell éleszteni.
Az ellenzék tagjai az ország nyugati részén több helyen középületeket foglaltak el, többek között Luckban és Csernivciben is.
Poltavában szerda este feldúlták és felgyújtották a kormányzó Régiók Pártja megyei szervezetének székházát - jelentette honlapján az Interfax-Ukraina. A tüntetők először kövekkel és téglákkal dobálták az épületet, aztán lefeszítették a rácsokat az ablakokról, és behatoltak az épület belsejébe. Kidobálták az utcára a párt jelvényeit és dokumentumait, és felgyújtották azokat. Ezután magát a hivatalt is felgyújtották. Senki sem sérült meg, mert az épületben nem tartózkodott senki.

20:21

Traian Basescu román államfő szomszédos ország vezetőjeként tárgyalásos megoldást és demokratikus választásokat sürgetett szerdán az ukrán válság megoldására.

román elnök úgy vélekedett, hogy a rendfenntartókat szélsőségesek provokálták, de az emberéleteket követelő erőszakhullám fellángolásáért szerinte főleg az állam felelős, amely aránytalanul nagy erőt alkalmazott.
Basescu felszólította Janukovics elnököt, hogy ne alkalmazzon túlzott erőt, a három ellenzéki párt vezetőjét pedig felkérte, hogy tüntetéseiket különítsék el a szélsőségesek provokáló megmozdulásaitól.
Románia támogatja azt, hogy a túlzott erő alkalmazásáért felelős személyek ellen az Európai Unió egyéni szankciókat vezessenek be, de nem tartja időszerűnek gazdasági szankciók bevezetését Ukrajna ellen, amely így is nagyon nehéz helyzetben van - mondta a román elnök.
Basescu kijelentette, hogy Románia készen áll egy esetleges menekülthullám fogadására: első körben 3500 menekültet tud elszállásolni, de szükség esetén növelni tudja a szálláshelyek számát.
A román elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán válság a szomszédos Moldovai Köztársaságra is átterjedhet. A Moldova területén lévő Dnyeszter-melléki szakadár köztársaságot Basescu tűzfészeknek nevezte Moldova legitim kormánya számára, és azt is aggályosnak tartja, hogy a moldovai gagauz autonómia, és a bolgár kisebbség által lakott térségek nem az Európai Unióban, hanem az orosz vámunióban látják Moldova jövőjét.
Basescu úgy vélekedett, hogy a határainál lévő feszültségek közepette Romániának most teljes stabilitást kell mutatnia, és ezért roppant felelőtlen és "éretlen" magatartásnak tartja, hogy az ukrán válság közepette a kormányon lévő Szociálliberális Szövetség (USL) vezetői hetek óta saját hatalmi vitáikkal vannak elfoglalva. A román elnök felszólította Victor Ponta szociáldemokrata kormányfőt és Crin Antonescu liberális szenátusi elnököt: azonnal vessenek véget a bukaresti koalíciós válságnak, mert szerinte azt kockáztatják, hogy a nyugati hitelminősítők Romániát is az ukrán válságszférába sorolják.

17:32

Az ukrajnai helyzet felmérésére Kijevbe látogat csütörtökön Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

Erről Párizsban számolt be a francia diplomácia vezetője, aki elmondta, hogy a látogatás reggel, az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt lesz.
"Helyre kell állítani a párbeszédet az ellenzék és a hatalom között" - szögezte le Fabius.

17:30

Az ukrán kormányzat különleges felelősségét hangsúlyozta az erőszak elkerülését és az emberi jogok, az alapvető szabadságok tiszteletben tartását illetően José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Viktor Janukovics ukrán elnökkel szerdán folytatott telefonbeszélgetésében.

A Brüsszelben közzétett tájékoztatás szerint Barroso megdöbbenésének adott hangot a számos ember halálát, illetve sebesülését okozó összecsapások miatt. Követelte az erőszak azonnali beszüntetését, és elítélte az erőszak alkalmazását a politikai válság megoldása érdekében.
Az uniós intézmény vezetője szerint valamennyi szereplőnek előfeltételek nélkül, a közösen vállalt felelősség szellemében el kell köteleznie magát a politikai folyamat végigvitele mellett.
Az unió - szögezte le Barroso - továbbra is kész előmozdítani ezt a politikai folyamatot, viszont határozottan fog reagálni a helyzet romlására. Az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban ugyanazt a kifejezést használta, amelyet előzőleg Herman Van Rompuy, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke használt, nevezetesen hogy az uniós külügyminiszterek a következő napon "célzott intézkedéseket" fognak megvitatni azokkal szemben, akik felelősek az erőszakért.

17:26

Az Egyesült Államok sürgette az ukrán kormányt, hogy vonja vissza a rohamrendőrséget a kijevi Függetlenség teréről, hirdessen fegyvernyugvást és folytasson tárgyalásokat az ellenzékkel - jelentette ki szerdán Ben Rhodes, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója.

Az elnöki apparátus tisztségviselője elmondta, hogy a Fehér Ház kész fontolóra venni a szankciók alkalmazását azok ellen, akik felelősek az ukrajnai erőszakért, és a lehetséges büntetőintézkedések ügyében konzultál majd az Európai Unióval. Ben Rhodes elmondta, hogy az ukrajnai helyzetről Obama eszmecserét folytatott Francois Hollande francia elnökkel.
Mint mondta, az Egyesült Államok szeretné látni, hogy Oroszország támogatja az ukrajnai feszültség csökkentésére irányuló erőfeszítéseket és kijelentette, hogy Washington nem verseng Moszkvával Ukrajna jövőjéért.
Rhodes, aki az észak-amerikai csúcsra tartó elnöki különgép fedélzetén nyilatkozott a sajtónak, kijelentette, hogy az ukrán válság téma lesz Enrique Pena Nieto mexikói és Barack Obama amerikai elnök, valamint Stephen Harper kanadai miniszterelnök megbeszélésein a mexikói Tolucában.
A helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó úgy fogalmazott, hogy felháborítóak voltak a kijevi erőszakról közvetített jelenetek és hogy ilyeneknek nincs helyük a 21. században.
Mint mondta, a Fehér Ház világossá tette: az ukrán kormány felelőssége, hogy demonstrálni engedje az embereket. Mint mondta, az ukránok úgy gondolják, hogy az ország vezetése mindeddig nem reagált jogos törekvéseikre. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok ellenzi az erőszakot.

17:00

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán bejelentette, hogy "terroristaellenes műveletet" indít az egész országban a radikális csoportok ellen, amelyek szerinte felelősek a Kijevben 26 halálos áldozatot követelő erőszak kiújulásáért.

"A szélsőséges és radikális csoportok akcióikkal ukránok millióinak életét fenyegetik" - írta Olekszandr Jakimenko, az SZBU főnöke közleményében. "A biztonsági szolgálat és az ukrajnai terrorellenes központ ezért ma úgy döntött, hogy terroristaellenes műveletet indít az ország területén".
A közlemény szerint több mint 1500 lőfegyver és 100 ezer lőszer "került bűnözők kezébe". Jakimenko értékelése szerint az országban lőfegyverek használatával szándékos erőszakcselekményeket, gyújtogatásokat, gyilkosságokat túszejtéseket hajtanak végre. "Ezek nem pusztán a terrorizmus megnyilvánulásai, hanem egyenesen terrorcselekmények" - szögezte le az SZBU főnöke.
Elmondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény értelmében a műveletben részt vesz az SZBU, a belügy- és a védelmi minisztérium, a határőrség, valamint a központi és helyi közigazgatási szervek.
Kifejtette, hogy az országban "intézkedéseket vezetnek be a közbiztonság és az államhatárok védelmének erősítése érdekében". Kérte az ukrán állampolgárokat, hogy "őrizzék meg nyugalmukat, és tartsák be a törvényeket". Közölte, hogy a "terroristaellenes művelet" megindításáról már tájékoztatta Viktor Janukovics elnököt.
Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője közben cáfolta, hogy az ellenzék provokálta a vérontást Kijevben, mint ahogy azt szavai szerint a hatalom képviselői állítják. Erről azután nyilatkozott, hogy Vitalij Klicskóval, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibokkal, a Szabadság (Szvoboda) elnökével együtt európai uniós, illetve amerikai és kanadai nagykövetekkel találkozott.
Leszögezte, hogy az ellenzék elítéli és sohasem támogatta az erőszakot és a fegyveres szembenállást. Követelte, hogy büntessék meg mindazokat, akik fegyvert ragadtak. A rendvédelmi erőket pedig felszólította, hogy hagyjanak fel a fegyverhasználattal.
Az ellenzéki pártok szerdán közös közleményben tudatták, hogy készek folytatni a párbeszédet Janukovics elnökkel a válság rendezése érdekében.
"Megbeszéléseket folytatni azzal a rezsimmel, amelynek politikája sok ember halálát okozta, határtalanul kellemetlen. Ugyanakkor kötelességünk megtenni minden lehetőt és lehetetlent azért, hogy megállítsuk a vérontást" - áll a közleményben. Az ellenzéki politikusok megjegyezték, hogy a Majdanra (Függetlenség terére) nem ők hívták az embereket tüntetni, ezért nem az ő dolguk hazaküldeni őket.
A tiltakozó mozgalom tavaly novemberben civil kezdeményezésre indult, rögtön azután, hogy az ukrán vezetés bejelentette: nem írja alá az ország európai uniós társulási megállapodását.
Helyszíni beszámolók szerint minden, Kijevbe vezető főbb utat lezárt a közlekedésrendészet. Délután a Függetlenség terén egy-egy rendőrségi tömegoszlató gránát robbant időnként, amire a tüntetők Molotov-koktélokkal válaszoltak. A belügyesek időről időre a vízágyúkat is működésbe helyezik. Mindazonáltal a helyszínről érkező jelentések a helyzetet viszonylag nyugodtnak minősítik.

16:57

Büntetőintézkedések bevezetéséről, valamint arról egyeztetnek csütörtöki rendkívüli tanácskozásukon az uniós külügyminiszterek, hogy a szankciók kikre vonatkozzanak, és milyen jellegűek legyenek - közölte szerdán egy brüsszeli diplomata, aki rálát a nagyköveti egyeztetésekre.

A név nélkül nyilatkozó forrás rámutatott, hogy beutazási tilalom elrendelése, vagyonbefagyasztás, illetve végső soron a hatóságok által tömegoszlatásra használható eszközök exportjának tilalma jöhet szóba.
A diplomata emlékeztetett rá: a legutóbbi külügyminiszteri tanács kimondta, ha romlik a helyzet, szóba kerülhetnek a büntetőintézkedések, és most pontosan ez a helyzet. Arról is beszámolt, hogy a konkrét szankciós rezsim kidolgozása összetett és technikailag bonyolult eljárás, amely a politikai döntést követően napokat, de legfeljebb egy hetet vehet igénybe.

A diplomata szerint ha a miniszterek úgy döntenek, hogy valóban szankciókkal sújtják Ukrajnát, akkor az intézkedések célja az erőszakspirál megfékezése, annak az üzenetnek a megfogalmazása, hogy ha a hatóságok erőszakkal tiporják el a tiltakozásokat, akkor a legfelső vezetés teljesen szalonképtelenné válik. Mint mondta: a pillanatnyi kérdés nem az, hogy Ukrajna kap-e úgynevezett európai perspektívát, hanem az, hogy egyben tartható-e az ország.
Arról is beszámolt, nézeteltérés tapasztalható a tagállamok között a tekintetben, hogy egyelőre csak az eseményekért közvetlenül felelős karhatalmi vezetőket tegyék szankciós listára, vagy akár a legfelső politikai vezetés tagjait is. Azt viszont világossá tette, hogy az esetleges szankciók célja nem a hatalomváltás kikényszerítése.

16:47

Magyarország felkészült az ukrán helyzettel kapcsolatos következmények kezelésre - mondta Csizmadia Tamás, a Belügyminisztérium szóvivője szerda délután az MTI-nek.

Hozzátette: az állami szervek - így a rendőrség, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, illetve a mentőszolgálat - felkészültek, illetve felmérték készleteiket, ezek a megfelelő mértékben rendelkezésre állnak.
Csizmadia Tamás azt mondta: ha szükségessé válik, összehívják az operatív törzset.
A szóvivő kijelentette: jelenleg a határforgalomban nem tapasztalható változás.
Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke a nap folyamán tartott sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy csak azok a magyar állampolgárok utazzanak Kijevbe, akiknek halaszthatatlan dolguk van ott. Kijevben hétszáz-nyolcszáz tagú magyar kolónia él, de a tárca nem tud bajba jutott magyarról, nem érkezett segélykérés hozzájuk.
A magyar-ukrán határon folyamatos a közlekedés, nem tapasztalták, hogy a megszokottnál többen jelentkeznének belépésre, és a vízumigénylések száma sem nőtt.

16:45

Az Egyesült Államok sürgette az ukrán kormányt, hogy vonja vissza a rohamrendőrséget a kijevi Függetlenség teréről, hirdessen fegyvernyugvást és folytasson tárgyalásokat az ellenzékkel - jelentette ki szerdán Ben Rhodes, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója.

Rhodes, aki az észak-amerikai csúcsra tartó elnöki különgép fedélzetén nyilatkozott a sajtónak, kijelentette, hogy az ukrán válság téma lesz Enrique Pena Nieto mexikói és Barack Obama amerikai elnök, valamint Stephen Harper kanadai miniszterelnök megbeszélésein a mexikói Tolucában.
Ben Rhodes elmondta, hogy az ukrajnai helyzetről Obama eszmecserét folytatott Francois Hollande francia elnökkel is.

16:38

Diákok rendezkednek be a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal szerdán elfoglalt épületében, a fiatalok elsőként az értékesebb műtárgyak biztonságba helyezéséről gondoskodtak.

Az ellenállás nélkül elfoglalt kormányzósági épület két alsó szintjét egyetemisták szállták meg, akik csoportokba verődve, láthatóan jó hangulatban vitatják meg egymással az utóbbi napok kárpátaljai fejleményeit. Az épület bejáratát kívülről diákok őrzik, de minden érdeklődőt beengednek az épületbe. Ennek portájára egyébként visszatért a rendőrökből álló megszokott őrség, amely nem sokat törődik a ki-bejáró diákok céltalan nyüzsgésével.
A hivatali épület harmadik szintjére vezető lépcsőket a tüntetők utcai padokkal torlaszolták el, és őrséget állítottak fel, hogy illetéktelenek ne mehessenek be a felsőbb emeleteken lévő hivatali helyiségekbe. A földszinten használt gumiabroncsokat, utcai padokat és deszkákat halmoztak fel.
Az épületfoglalók első intézkedésként nyilvántartásba vették az intézményben található értékes festményeket és műtárgyakat, majd szigorú felügyelet mellett az ungvári megyei képzőművészeti múzeumba szállították őket. A hivatal dolgozóit még délelőtt hazaengedték. Az akcióban részt vevő diákok ingyenkonyhát állítottak fel a főbejárat melletti nagyteremben. Vezetőik azt tervezik, hogy plazmatévét helyeznek el a falon, hogy a helyi aktivisták figyelemmel követhessék az Ukrajnában zajló eseményeket.
Vitalij Lazarenko, a Kárpátalja megyei kormányzati épület újdonsült, huszonéves parancsnoka újságíróknak elmondta, hogy a hivatal bevételével a tüntetők a „néphatalom tényleges megvalósítását" szeretnék elérni.

16:05

Prága szerint Magyarország összehívhat egy V4-es belügyminiszteri találkozót

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök úgy véli, ha tovább éleződik a válság Ukrajnában, és ukrán menekülthullám fenyegetné Közép-Európát, Magyarország, mint a V4-ek elnöke kezdeményezni fogja a belügyminiszterek találkozóját.

"Számolok azzal, hogy ha megnőne a menekülthullám veszélye, akkor Magyarország, mint a V4-ek elnöke kezdeményezni fogja a belügyminiszterek találkozóját" - jelentette ki Sobotka szerdán Prágában a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón.
A kormányfő leszögezte: Csehország egyelőre semmiféle menekülthullámot nem tapasztalt, de szükség esetén kész segítséget nyújtani a menekülteknek. Szerinte ebből a szempontból a legnagyobb veszély Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát fenyegeti.

15:52

A szlovák kormányt mélyen aggasztja a kijevi utcákon kitört erőszak Robert Fico szlovák miniszterelnök nyilatkozata szerint.

"Az alkotmányos megoldáshoz vezető egyetlen út a kormány, az ellenzék és a civil társadalom közötti párbeszéd, amelynek el kell vezetnie a szükséges alkotmányreformokhoz és a demokratikus és átlátható elnökválasztáshoz" - olvasható a nyilatkozatban, amely szerint Szlovákia stabil, demokratikus és virágzó Ukrajnát akar, és nem szeretné, ha az ország elszigetelődne.

Miroslav Lajcák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy jelenleg senki sem ellenőrzi Ukrajna teljes területét, így sem a kormány, sem az ellenzék, sem a tüntetők nem mondhatják, hogy a nép nevében beszélnek.
"Az egyetlen megoldás, ha tárgyalóasztalhoz ülnek. Senki sem nyújthat be maximalista igényeket. Olyan megoldást kell találni, amellyel mindenki, egész Ukrajna együtt tud élni" - mondta a miniszter.
A szlovák külügyminiszter Viktor Janukovics ukrán elnök szemére vetette, hogy a valódi párbeszéd elutasításának, kiváró taktikázásának a következményei a tragikus események. Lajcák attól tart, amennyiben az ukrán elnök a továbbiakban sem mutat érdeklődést a helyzet megoldására és a szükséges lépések megtételére, megbénulhat az állam és összeomolhat a gazdaság.
A szlovák kormány sajtóosztályának a közlése szerint a szlovák nemzetbiztossági tanács felkészült és szükség esetén kész reagálni a kialakult helyzetre. A szlovák-ukrán határt figyelik, eddig nem tapasztalták menekültek érkezését, sem a vízumkérelmek számának jelentős növekedését.


15:10

Az Európai Unió gyorsan és célzott intézkedésekkel fog reagálni az Ukrajnában kialakult helyzetre - közölte szerdán a Twitteren Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A politikus a kijevi fejleményekre reagálva a rövid üzenetnél hosszabb közleményt is kiadott, amelyben ismerteti, hogy az uniós külügyminiszterek csütörtöki ülésükön megvizsgálják majd ezeknek a célzott intézkedéseknek a lehetőségét, Van Rompuy konkrétan pénzügyi szankciókat és vízumkorlátozást, vagyis beutazási tilalom elrendelését tartja elképzelhetőnek azokkal szemben, akik felelősek az erőszakért.
"Elítéljük, hogy az ukrán hatóságok túlzott mértékű erőt alkalmaztak. Minden felet felszólítunk, hogy tartózkodjon az erőszaktól" - áll Herman Van Rompuy közleményében, amelyben a felelősök elszámoltatását sürgeti, valamint felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy biztosítsák az alapjogok védelmét és érvényesülését.
A volt belga kormányfő közleményében azt is világossá teszi: az EU továbbra is kész, hogy aláírja és megvalósítsa Ukrajnával a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, ha a kijevi vezetés bizonyítja, hogy kiáll a szabad, egységes és demokratikus Ukrajna, valamint a társulási szerződésben lefektetett értékek mellett.

15:05

Külügyminisztérium sajtófőnöke felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy erőszakot alkalmazzanak Ukrajnában, akár a kormány, akár a szélsőséges ellenzéki erők.

Kaleta Gábor szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az ukrán kormány szerepe a politikai rendezésben meghatározó, ezt a felelősségvállalást akár szankciókkal is ki kell kényszerítenie a nemzetközi közösségnek.
A tárca értékelése szerint polgárháborúshoz közeli a helyzet Ukrajnában, és nem kizárt a rendkívüli állapot bevezetése sem. A keddi események visszafordították az elmúlt időszak konszolidációs folyamatát - mondta.

14:29

Külügyminisztérium: csak halaszthatatlan ügyben utazzanak a magyarok Ukrajnába!

Csak azok a magyar állampolgárok utazzanak Kijevbe, akiknek halaszthatatlan dolguk van ott - mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Kijevben hétszáz-nyolcszáz tagú magyar kolónia él, de a tárca nem tud bajba jutott magyarról, nem érkezett segélykérés hozzájuk - ismertette Kaleta Gábor. A magyar-ukrán határon folyamatos a közlekedés, nem tapasztalták, hogy a megszokottnál többen jelentkeznének belépésre, és a vízumigénylések számában sincs növekedés - közölte.

Mint mondta, "egyelőre nem tartunk ott, hogy a magyar közösséget közvetlen támadás érte volna" Kárpátalján, remélhetőleg a magyar közösség "nem válik céltáblává". Közölte azt is, hogy a tüntetések nem kerülték el az ottani városokat sem, Ungváron a demonstrálók elfoglalták az adminisztráció épületét, az épületben kisebb károk keletkeztek, de belül nyugalom van.

Úgy tűnik, a kárpátaljai események kevésbé erőszakosak, mint az ország más régióiban - jegyezte meg.
A sajtófőnök arra is kitért, hogy a beregszászi konzulátus kerületében nincs tudomásuk erőszakos eseményekről, Beregszászon jelenleg petíciót dolgoznak ki, amelyet az Egyesült Államokhoz, az EU-hoz és a visegrádi négyekhez akarnak eljuttatni.
Kaleta Gábor beszámolt arról, hogy Kijevben a tömegközlekedés megszűnt, több közlekedési útvonalat lezártak, a taxitársaságok nem fogadnak rendeléseket, de a repülőterek üzemelnek. A Függetlenség terét (Majdan), az Európa teret és a Hrescsatik utat, valamint ezek legalább egy kilométeres körzetét tanácsos elkerülni, és sötétedés után nem ajánlott az utcán tartózkodni - közölte.
A magyar operatív törzs létrejött, vezetője a belügyminiszter, ő dönt arról, hogy mit tegyen ez a szerv.
A Külügyminisztérium sajtófőnöke felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy erőszakot alkalmazzanak Ukrajnában, akár a kormány, akár a szélsőséges ellenzéki erők. Hangsúlyozta: az ukrán kormány szerepe a politikai rendezésben meghatározó, ezt a felelősségvállalást akár szankciókkal is ki kell kényszerítenie a nemzetközi közösségnek, ugyanakkor támogatnia is kell a helyzet politikai megoldását. Az EU-nak továbbra is perspektívát kell biztosítania Ukrajna számára, gazdaságilag is támogatni kell az európai törekvéseket, valamint közvetítői feladatokat is el kell látnia - mondta. Hozzátette: remélhetőleg Oroszország is támogatja a politikai rendezést és kerüli a közvetlen beavatkozást. A tárca értékelése szerint polgárháborúshoz közeli a helyzet Ukrajnában, és nem kizárt a rendkívüli állapot bevezetése sem. A keddi események visszafordították az elmúlt időszak konszolidációs folyamatát - mondta. Közölte: jelenleg nem igazán látszik a felek törekvése a békés megoldásra, a válság országossá vált, és az elnök mozgástere jelentősen beszűkült. Bizonytalan, hogy Viktor Janukovics meddig megy el a Majdanon kialakult helyzet felszámolásában - tette hozzá.
Megjegyezte: nagy kérdés, hogy a rendőrség miként reagál az utasításokra.
Kaleta Gábor arról is beszélt, hogy az EU külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak az ügyben, és megvizsgálják a szankciók lehetőségét.

14:14

Szankciókra készül az Európai Unió

Az Európai Unió meg fogja vizsgálni a szankciók lehetőségét az ukrajnai erőszakos események felelőseivel szemben - jelentette be szerdán Brüsszelben Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Ashton nagyköveti értekezletet hívott össze, amelyen közleménye szerint "minden lehetőséget megvizsgálnak, köztük a tüntetések erőszakos elfojtásának felelőseivel, illetve a jogsértések elkövetőivel szembeni szankciók lehetőségét is". José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közleményében szintén jelezte: arra számít, hogy a tagállamok sürgősen lépéseket fognak tenni az ukrajnai erőszak felelőseivel szemben. Az EU tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben. Az Ukrajnában az előző napon fellángolt véres erőszak nyomán a különböző uniós tagállamok vezető képviselői sorra tettek felháborodott nyilatkozatokat, és foglaltak állást a szankciók lehetőségének napirendre tűzése mellett. Így tett szerdán - Najat Vallaud-Belkacem szóvivő útján - Francois Hollande francia köztársasági elnök.
Didier Reynders belga külügyminiszter szintén olyan rádiónyilatkozatot tett, miszerint Belgium a kijevi vérfürdő után uniós szankciókat szorgalmaz az ukrán vezetéssel szemben. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a szankciók elrendelése nem lenne öncélú, hanem arra irányulna, hogy kezdődjön párbeszéd Ukrajnában a szemben álló felek között. Reynders szerint Németország is egyetért azzal, hogy ilyen módon kell nyomást gyakorolni a kijevi rezsimre. Szankciókat javasolt Ukrajna ellen Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a svéd és dán külügyminiszter, valamint a litván és az észt elnök is. Az uniós külügyminiszterek legutóbbi, február 10-én tartott brüsszeli tanácskozásán a résztvevők még arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre nincs szükség büntető szankciókra - uniós beutazási tilalomra, illetve vagyonbefagyasztásra - az erőszak alkalmazásáért felelősnek tartott ukrán vezetőkkel szemben. Most viszont diplomaták szerint felmerült az is, hogy e két, természetes személyekkel szemben érvényesítendő intézkedéseken túlmenően ukrán jogi személyeket, köztük vállalatokat is feketelistára tegyenek. Martin Schulz, az Európai Parlament német, szociáldemokrata elnöke közleményében kijelentette, hogy minden áron el kell kerülni a további vérontást. A politikus szerint a történtek megrázóak és elfogadhatatlanok, amelyekre sürgősen határozott választ kell adni. "A jelenlegi ukrán vezetésnek helyet kell adnia egy átmeneti, nemzeti egységkormánynak, és előre hozott választásokat kell tartani az állami hatóságok legitimitásának helyreállítása érdekében" - jelenti ki az EP-elnök, aki a rohamrendőröket és az ellenzéki tiltakozókat is az erőszak beszüntetésére szólítja fel. Martin Schulz a párbeszéd folytatására szólította fel a feleket, illetve hiteles, célzott szankciókat sürgetett mindazok ellen, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért. Ugyanakkor jelentős anyagi segítség felajánlását tartja szükségesnek arra az esetre, ha sikerül békésen rendezni a válságot. Csütörtökön az Európai Parlament házbizottságaként működő úgynevezett elnökök konferenciája is megvitatja az ukrán helyzetet, ahová Stefan Füle bővítési biztost is meghívta, hogy megvitassák az EU ukrajnai stratégiájának jövőjét.

13:39

Kijevi politológusok: az ország szétszakadása fenyeget, válságkezelő szakértői kormány kell

Ukrajnai politológusok a kijevi hírportálokon arra figyelmeztetnek, hogy az erőszak elharapódzása az ország szétesésével fenyeget, és sokan közülük a súlyos gazdasági gondokat kezelni képes, független szakértői kormány létrejöttében látják a válságból kivezető egyetlen kiutat.

Vadim Karaszev kijevi politikai szakértő arra figyelmeztetett, hogy mivel az ellenzék nem tudta kordában tartani a radikálisait, a hatalom keze már nincs megkötve. "A Majdan hibát vétett, és saját magát sodorta az összecsapásokba és a vérontásba" - mondja Karaszev. Amennyiben a kijevi események vérfürdőbe torkollanak, nehéz lesz elkerülni szerinte az ország szétesését.
"Gondolom, a Nyugat most sokkos állapotban van. Arra nem számított, hogy dugába dőlnek a tárgyalások a Majdan és az államfő között" - mondja a politológus, aki szerint létfontosságú, hogy a kijevi főtéren zajló tüntetések esetleges feloszlatása után a hatalom ne szorítsa sarokba az ellenzéket, hanem tárgyaljon vele. Tarasz Berezovec politológus szerint a "forradalom" a Majdanon nem ért véget a letartóztatott tüntetők szabadon engedésével, az elfoglalt középületek felszabadításával, a barikádok lebontásával, és az országban újabb tömegmegmozdulások hulláma várható. "A hatalom bármilyen meggondolatlan lépése lobot vethet. Ez lehet akár egy újabb banális, meg nem fontolt törvény, amely korlátozná az emberek szabadságát és jogait.. Ez a hatalom az ilyen hibák elkövetésére van kárhoztatva, mindig újabb és újabb dolgokkal szítja az ilyen tömeges zavargásokat" - fűzi hozzá Berezovec.
Szerhij Taran politikai elemző szerint három dologgal, az alkotmányos változtatásokkal, az elnök- és parlamenti választással vagy egy szakértői kormány megválasztásával lehetne megnyugtatni a kedélyeket és csillapítani a feszültséget. Ezek közül azonban egyik megoldás sincs a hatalom ínyére, a válság pedig nem fog rendeződni, amíg nem fognak megoldódni a hatalommal való visszaélést érintő kulcskérdések. A szakértő azt mondja, hogy a kijevi vezetők saját meggazdagodásukra használják fel a hatalmat, ezért a demonstrációk erővel történő elfojtása újabb, még nagyobb tiltakozásokat fog szülni. Egy másik politikai elemző, Volodimir Cibulko az ellenzék szemére veti, hogy egyáltalán nem reagál a bírálatokra, nem hallgatja meg a szakértők tanácsait. Azzal számol, hogy az ország jelenlegi rossz gazdasági helyzetében Viktor Janukovics államfő "csapata" nem áll meg a lábán, ezért most kell nyomás alá helyezni, megragadni a teljes hatalmat. "Ez nagyon kockázatos játéknak tűnik, mivel gyakorlatilag az ország széteséséhez vezethet" - figyelmeztet a politológus, aki szerint téved mindenki, aki abban hisz, hogy bármilyen kijevi döntést egyöntetű támogatással fogad majd az egész ország. Jurij Kovacsenko politológus arra figyelmeztet, hogy az ellenzék erőszakos megmozdulásai Viktor Janukovics államfő környezetének legharciasabb részét erősítik. A rendbontások újabb hulláma a hatalmat a válság erővel történő rendezésére sarkallhatja - mondja Kovacsenko. Hozzáteszi, hogy a keddi kijevi események áthúzhatják az ellenzék és a kormány összes eddigi kompromisszumos megállapodását. Andrij Zolotarev elemző úgy látja, hogy ma Ukrajnában csak egy "kamikaze" vállalkozhat a kormány vezetésére, mivel a válsághelyzetből kizárólag fájdalmas és népszerűtlen intézkedésekkel lehet kilábalni. Azt firtatja, hogy ki az az ellenzéki vagy kormánypárti politikus, aki venné a bátorságot, hogy bejelentse a kedvezmények megnyirbálását, a bérek befagyasztását, az ipart érintő kormánytámogatások radikális lefaragását. Olyan népszerűtlen intézkedésekkel kellene előállniuk a politikai vezetőknek, amelyekért a nép bárkit "szétmarcangolna". "Ebben rejlik a politikusok gyávasága, akik a népszerűség megőrzése érdekében nem mernek nyilvánvaló dolgokról beszélni, jelesül arról, hogy nincs fájdalommentes kiút abból a gazdasági helyzetből, amelyben az ország van" - tette hozzá a kijevi szakértő.
Hasonló véleményt fogalmazott meg két másik politológus, Vitalij Bala és Jevhenyij Kopatyko is. Bala szerint Ukrajnának válságkezelő kormányra van szüksége, amelynek munkájába be kell vonni a politikai ambíciókat nem tápláló szakértőket a versenyszférából. Kopatyko is egy ilyen kabinet felállítását tartja az egyetlen kiútnak az ukrajnai válságból.

11:56

Ferenc pápa az ukrajnai erőszak leállítására szólított fel

Az egyházfő kijelentette, aggodalommal követi a Kijevben zajló eseményeket.
Ferenc pápa biztosította az ukrán népet, hogy mellettük áll. Hozzátette, hogy imádkozik az erőszak áldozataiért, családjaikért és a sebesültekért. "Minden felet az erőszakos tettek befejezésére szólítok fel, az ország békéjét és megbékélését keressék!" - fogalmazott Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott általános audiencián, több mint húszezer ember előtt.

11:49
Gyorssegélyt nyújt az Ökumenikus Segélyszervezet

Az ÖS a kijevi Szent-Mihály Székesegyháznak juttatta el ukrajnai irodáján keresztül félmillió forintos humanitárius segítségét, ami gyógyszerek és kötszerek vásárlását teszi lehetővé - közölte Gáncs Kristóf. Emlékeztetett arra: az ukrán pravoszláv egyház kijevi patriarchátusához tartozó kolostor az összecsapások kezdetekor átmeneti kórházat hozott létre és részt vesz a sebesültek ellátásában. A kolostor köszönettel fogadta a segélyszervezet felajánlását. A felajánlott támogatást szükség szerint továbbiak követik majd - fűzte hozzá. Az ÖS az ACT Alliance, az egyházi hátterű segélyszervezetek nemzetközi szövetség egyedüli Ukrajnában működő tagjaként egyeztet a szövetséggel a további szükséges lépésekről - közölte a kommunikációs igazgató.

11:30

Belgium a kijevi vérfürdő után uniós szankciókat szorgalmaz az ukrán vezetéssel szemben - közölte kedden Didier Reynders belga külügyminiszter.

Rádiónyilatkozatában a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a szankciók elrendelése nem lenne öncélú, hanem arra irányulna, hogy kezdődjön párbeszéd Ukrajnában a szemben álló felek között.
Reynders szerint Németország és Svédország is egyetért azzal, hogy ilyen módon kell nyomást gyakorolni a kijevi vezetésre.
Az uniós külügyminiszterek legutóbbi, február 10-én tartott brüsszeli tanácskozásán a résztvevők még arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre nincs szükség büntető szankciókra - uniós beutazási tilalomra, illetve vagyonbefagyasztásra - az erőszak alkalmazásáért felelősnek tartott ukrán vezetőkkel szemben.
Most azonban, miután szerdán rendkívüli tanácskozást tartottak az EU-országok kül- és biztonságpolitikai kérdésekben illetékes diplomatái, egy uniós forrás valószínűnek mondta a rövidesen megszülető szankciós döntést.

11:38

Giró-Szász: a magyar hatóságok figyelemmel kísérik az ukrán helyzetet

A visegrádi tagállamok folyamatosan egyeztetnek, és a magyar hatóságok is figyelemmel kísérik az ukrajnai helyzetet, azon belül kiemelten a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán az MTI kérdésére.

Tájékoztatása szerint Magyarország felkészül - mind egészségügyi, mind menekültügyi területen - arra a helyzetre, ha a jelenlegi ukrajnai események következtében menekülthullám érné el az országot.
Kijevben legalább 25-en meghaltak és több százan megsérültek szerdára virradó éjszaka a kormány ellen november óta tüntetők és a rendőrök közötti összecsapásokban.

09:00

Legalább huszonöten meghaltak a kormányellenes tüntetők és a rendvédelmi szervek kijevi összecsapásaiban szerda reggelig - közölte a kijevi városvezetés egészségügyi osztálya. A közlemény szerint 351-en kértek orvosi segítségnyújtást, közülük 241 embert szállítottak kórházba. Közben a belügyminisztérium tájékoztatása alapján a rendvédelmi erők kilenc tagja halt bele lőfegyverek okozta sebesülésekbe. A belügyi tárca adatai szerint viszont 371 belügyi alkalmazott szorult orvosi ellátásra, közülük 349 kórházi ápolásra. A tárca arról számolt be, hogy hetvennégy rendőrt lőfegyverrel sebesítettek meg. Ellenzéki források az összes sérült számát ezer fölöttire becsülik. Egy újságíró is életét vesztette: kórházba szállítása után belehalt lőtt sebeibe a Vesztyi című lap munkatársa. A férfit állítólag kirángatták a taxiból, megverték, majd mellkason lőtték. Eközben a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyják el Kijev főterét a kormányellenes tüntetők. Helyszíni tudósítások szerint a tiltakozók forradalmi dalokat énekelnek, táplálják az égő barikádok lángjait - így emelve égő falat a belügyi egységek elé -, és köveket halmoznak fel, hogy felkészüljenek a rendőrség újabb rohamára.
A belügyi alakulatok körbevették a teret, amely most már gyalogosan is csak déli irányból a főutcáról, a híres Beszarabka piac felől közelíthető meg.

Kapcsolódó cikkek