Szentpéteri Bertalan az MTI-nek szerdán elmondta: a statisztikai adatok szerint jelenleg több mint ezer magyar érdekeltségű vegyesvállalat van regisztrálva Ukrajnában, és a becslések szerint ezek 40 százaléka folytat valamilyen tényleges tevékenységet. A kétoldalú kereskedelemben elsősorban azok a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) dominálnak, amelyek Európa felé nem találtak mozgásteret, így igyekeznek Ukrajna, illetve a keleti régió felé orientálódni.

Az Ukrajnában érdekeltséggel rendelkező magyar nagyvállalatok közül az elnök a Richtert és a Medimpexet emelte ki, hangsúlyozva, hogy a magyar gyógyszeripari kivitelben jelentős hányadot képvisel Ukrajna. A nagyobb magyar építőipari cégek közül a KÉSZ van jelen Ukrajnában - tette hozzá. A két ország közötti külkereskedelmi forgalom zömét ugyanakkor a kkv-k bonyolítják, elsősorban a határmenti térségekben. A kétoldalú forgalom közel 40 százaléka Kárpátalja megye és Magyarország között zajlik - mondta Szentpéteri Bertalan.

Úgy vélte, Ukrajnában el kell különíteni a politikai és a gazdasági válságot; jelenleg politikai válság van, amely kihatással van ugyan a gazdaságra, de Ukrajnát korábban sem lehetett politikailag stabil országnak tekinteni, ennek ellenére a gazdaság működött. Ez azért volt így, mert a privatizáció eredményeképpen az országban elsősorban nem állami, hanem privatizált, magán- vagy külföldi érdekeltségű cégek működtek. Azt azonban, hogy a kedd éjszakai, szerda hajnali események milyen kihatással lesznek, nehéz előre megmondani - véli a kamara elnöke.

Szentpéteri Bertalan szerint egy gazdasági válságnak komolyabb kihatása lehetne a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokra is. Úgy fogalmazott: Ukrajnának voltak nehezebb időszakai akár politikailag, akár gazdaságilag, és át tudta vészelni, bár ennyire véres szakasz nem volt az ukrán történelemben.A kamara elnöke kifejtette: az ukrán gazdaság az ezredforduló előtti és azt követő években ütemesen fejlődött, kétszámjegyű volt az éves GDP-növekedés, az ebbe a növekvő gazdaságba történő magyar beszállítói tevékenység kiváló lehetőségeket kínált, ami a statisztikákban is tükröződik.

2008-ig, vagyis a gazdasági válságig dinamikusan nőtt a magyar-ukrán külkereskedelmi fogalom, megközelítette a 3 milliárd dollárt, míg az 1990-es évek közepén még csak 550-600 millió dollárt tett ki. Szentpéteri Bertalan kitért arra is, hogy bár Ukrajna nem elsősorban EU- és euróorientált ország volt, ott is jelentkezett a válság hatása, 50 százalékkal csökkent a külkereskedelme, de a magyar-ukrán áruforgalom ennél kisebb mértékben esett vissza.

2012-ben a magyar-ukrán kétoldalú áruforgalom 3,8 milliárd dollár volt, 2013 első tíz hónapjában pedig a magyar export 12, míg az import 8 százalékkal nőtt. Ezek alapján minden esély megvan arra, hogy 2013-ban a kétoldalú forgalom jelentős magyar aktívum mellett meghaladja a 4 milliárd dollárt - ismertette az elnök.

Elmondta: a magyar kivitelben elsősorban a gépek, technológiák, elektronikai berendezések dominálnak, az importban pedig az energiahordozók, nyers- és alapanyagok, vagyis az alacsonyabb feldolgozottságú termékek.

Kapcsolódó cikkek