Hahn közölte, hogy Magyarország elfogadta a bizottság korrekciós javaslatát, amire azért volt szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. Azt Johannes Hahn nem említette, hogy az érintett projektekre szánt források hány százalékát érinti a korrekció, de hangsúlyozta, hogy Magyarország ezt a pénzt nem veszíti el, ha év végéig megfelelően el tudja költeni. Ez szerinte az Európai Bizottságnak is érdeke.

Lázár: kétmilliárd euróról van szó

Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.

Az államtitkár, aki kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Fejlesztés Ügynökséget (NFÜ), tisztességes megállapodásnak nevezte az Európai Bizottsággal kötött alkut. Mint fogalmazott, a kormány azért fogadja el a felajánlott korrekciót, mert ez a pénz így nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra felhasználni. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel. Lázár János 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget, a megállapodással pedig szerinte kétmilliárd euró "mozdul meg Magyarországon".

Elmondta: a Brüsszel által javasolt korrekció magyar részről történt elfogadásának másik oka az, hogy az Európai Bizottság a korrekciót követően kész Magyarország rendelkezésére bocsátani ezt a kétmilliárd eurót."Ez az ország fejlődése szempontjából kiemelkedő nagyságrendű összeg, és a megállapodás jó befektetés Magyarország részéről" - állapította meg Lázár János.

Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programokban - tudatta Johannes Hahn a közös sajtótájékoztatón. Közölte, hogy a korrekcióra azért van szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. A biztos hangsúlyozta: Brüsszelnek is érdeke, hogy Magyarország ezt a pénzt ne veszítse el, hanem az év végéig megfelelően el tudja költeni.Hahn megjegyezte: a források felfüggesztése mindig súlyos ügynek számít egy olyan uniós tagországban, amely nagy mértékben van ráutalva a strukturális támogatásra, de a bizottság szemszögéből nézve az ilyen felfüggesztés - bár nem örömteli dolog - nem számít szokatlannak. Idén már több mint száz program tekintetében nyúltak ehhez az eszközhöz és csaknem mind a 28 tagország érintett volt ilyen felfüggesztésben. Az osztrák politikus kiemelte, hogy Magyarországon a strukturális alapokból finanszírozzák a közberuházások több mint 90 százalékát.A két politikus beszámolt arról, hogy megvitatták azt is, miként csökkentheti Magyarország az idén záruló uniós költségvetési periódusban a források elvesztésének a kockázatát.

Lázár János méltatta, hogy Brüsszel ebben kész segítséget nyújtani, és szerinte most már a magyar kormányzat fejlesztéspolitikával foglalkozó munkatársain múlik az, mekkora lesz a forrásvesztés.Vannak olyan technikai, illetve adminisztratív jellegű intézkedések, amelyeket Magyarország Brüsszellel közösen tehet meg - fejtette ki a magyar államtitkár. Johannes Hahnnal együtt utalt arra, hogy megállapodhatnak az operatív programok módosításában, illetve bővíthetik a nagyprojektek listáját."De teszünk hazai lépéseket is" - folytatta Lázár. Elmondta, hogy október elsejéről új önerőalapot létesítenek az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak."Harminc százalékos szállítói előleget biztosítunk a vállalkozóknak, és külön fogjuk támogatni az önkormányzatokat, hogy le tudják hívni a projekteket" - közölte. Kitért arra, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás. Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat - jelezte. Szerinte az ösztönzés és a szigor eszközével egyaránt élni fognak. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kilátásba helyezte: azon tárcáknál, ahol idén forrásvesztés lesz - például egészségügyi vagy oktatási beruházások terén -, ott ezt a forrásvesztést jövőre az érintett tárca költségvetése bánhatja.Johannes Hahn beszámolt arról is, hogy Magyarország bemutatta az uniónak az új, vagyis a 2014-2020-as pénzügyi időszakra szóló partnerségi megállapodás-tervezetét."Ez nagyon kiérlelt dokumentum, ami sajnos nem mondható el minden tagállam benyújtott tervezetéről" - mondta az EU-biztos. Lázár János ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ebben az új hétéves időszakban Magyarország az EU-tól érkező fejlesztési pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztési célra kívánja fordítani."Ennek tartalmáról és részleteiről készek vagyunk egyeztetni, és tiszteletben fogjuk tartani az Európai Unió prioritásait" - ígérete az államtitkár.

Kapcsolódó cikkek