Az újság kiemeli, hogy Tanja Fajon, az Európai Parlament vízumliberalizációs ügyekért felelős jelentéstevője nem tartja kizártnak, hogy Szerbia vízummentességét komoly veszély fenyegeti. Hozzátette azonban azt is: nagyon negatív üzenete lenne annak, ha az EU bármelyik tagországa azt kérné, átmenetileg függesszék fel Szerbia vízummentességét.

"Tény, hogy Szerbiából nagyon sokan kísérelnek meg jogtalanul menedékért folyamodni az uniós tagállamok valamelyikében. Az is tény, hogy Németországban és Nagy-Britanniában populista retorika jellemző ezzel a témával, valamint a bevándorlással kapcsolatban. (...) Az uniós tagállamokban egyes politikusok a menedékkérők, valamint a nekik járó szociális juttatás témáját saját népszerűségük fokozására használják fel" - idézte Fajont a Magyar Szó.

Az uniós jelentéstevő magyarázatként elmondta, hogy a január 9-én életbe lépő mechanizmus a szabad beutazás felfüggesztését teszi lehetővé, ha egy uniós országban fél éven belül legalább ötven százalékkal többen kérnek menedéket egy nem uniós országból nem valós vagy megalapozatlan indokkal, illetve nő az illegális bevándorlók száma. A legtöbb ilyen esetet Németországban, Belgiumban, Svédországban, a szintén a schengeni övezethet tartozó Svájcban, és Luxemburgban jegyezték fel, így Tanja Fajon valószínűnek tartja, hogy ezek az országok kérik majd elsőként a mechanizmus aktiválását.

Az EU tagállamaiban elsősorban szerbiai, macedón, bosznia-hercegovinai és albán állampolgárok próbálnak meg üldöztetésre hivatkozva menedéket kérni. 2009-ben a nyugat-balkáni országokból több mint tizenegyezer ember folyamodott uniós menedékért, 2013-ra ez a szám megnégyszereződött.

A lap összefoglalója Jelko Kacint, az EP szerbiai jelentéstevőjét is idézte, aki Fajonnál kevésbé borúlátó.
Szerinte Szerbiát valójában nem fenyegeti a vízummentesség átmeneti felfüggesztése. Ezt a mechanizmust nem lehet egyik napról a másikra aktiválni - érvelt Kacin, hozzátéve, hogy ha egy ilyen igény felmerül, akkor az Európai Bizottságnak előbb ellenőriznie kell a helyzetet, és csak abban az esetben engedélyezheti a vízumkényszer ideiglenes bevezetését, amennyiben semmilyen más mód nincs az álmenedékkérők és illegális bevándorlók kérdésének megoldására.

Branko Ruzic, a szerb kormány európai integrációért felelős tárca nélküli minisztere szerint sem kell aggódni, azt reméli, hogy Belgrád az uniós tagállamokkal együttműködve megtalálja a megoldást a problémára.

"Az EU-val közreműködve Szerbia igyekszik megvalósítani azokat a projekteket, amelyeknek köszönhetően jobbá válnak a társadalom peremén élők életkörülményei, ezért nem jut majd az eszükbe, hogy anyagi helyzetük miatt menedékért folyamodjanak külföldön. (...) Nem szabad megfeledkezni azonban azokról a bűnbandákról sem, amelyek üzletet csináltak az álmendékkérőkből" - nyomatékosította Ruzic. Hozzátette: fontos, hogy Németország minél előbb a biztonságos országok listájára sorolja Szerbiát.

Érdekes helyzet alakulna ki, amennyiben mégis bevezetnék az ideiglenes vízumkényszert Szerbiával szemben, Brüsszel ugyanis január 21-én kezdi meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat Belgráddal.

Kapcsolódó cikkek