Revenga a magyar nyugdíjrendszer pár évvel ezelőtti átalakításával kapcsolatban a rendszer hitelességének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta: minden ország megválaszthatja, hogy milyen nyugdíjmodellt alakít ki, ám a modellel kapcsolatban folytonosságra és társadalmi konszenzusra van szükség, amellett, hogy minden rendszer folyamatos finomhangolásra szorul."Az adott demográfiai helyzetben a végső megoldás az lehet, ha az állami alappillért egyéni megtakarítások egészítik ki" - húzta alá Ana Revenga.

Hangsúlyozta, hogy nem létezik minden országra ráhúzható egyenmegoldás, de a nagy visszaalakítások alááshatják a bizalmat. Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságának nyugdíjszakértője, Fritz von Nordheim rámutatott, hogy a magyar és a lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer finanszírozási modellje alapvetően hibás volt, Brüsszel éppen ezért nem tartja "riasztónak" a rendszer visszaalakítását.

Mint mondta, a bizottság támogatja, hogy az állami nyugdíjat magánmegtakarítások egészítsék ki, ám a magyar és a lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer sem kiegészítő jellegű nem volt, sem megtakarításnak nem lehetett tekinteni. "Az történt, hogy az állami nyugdíjakat fedező bevételből egy részt kikanyarítottak, és magánszámlákon helyeztek el, de arra nem volt törekvés, hogy a befizetéseket valóban privatizálják, vagy a kieső állami bevételt pótolják" - magyarázta von Nordheim, rámutatva, hogy a sikeres magán-nyugdíjpénztári rendszerek valóban magánmegtakarításokat kezelnek, amelyeket az adott ország közvetett támogatással ösztönöz, például a befizetés csökkentheti az adóalapot.

Anita Schwarz, a Világbank európai és közép-ázsiai részlegének vezető közgazdásza, a nyugdíjrendszerekről készült jelentés egyik szerzője úgy vélte, ha magánmegtakarítások egészítik ki az állami nyugdíjat, akkor az állam várhatóan kisebb, enyhébb kiigazítást kell végrehajtson rendszerben, enélkül viszont nagyobb mértékben csökkenteni kell majd a juttatásokat, vagy jobban kitolni a munkavállalók nyugdíjba vonulásának időpontját.

Ana Revenga rámutatott, hogy a vizsgált feltörekvő európai és közép-ázsiai országok helyzete több szempontból hasonló. A jelentés szerint ezekben a társadalmakban egyre jelentősebb az idősek aránya, a munkaképes korúak száma pedig csökken. Mint Revenga ismertette, a korábbi évtizedekben, miközben a gazdaság és munkaképes lakosság is egyre bővült, egyre többen léptek be befizetőként a nyugdíjrendszerbe, és ez fenntarthatóvá tette azt a modellt, amely minden nemzedéknek egyre több és több nyugdíj folyósítását tette lehetővé, ám a demográfiai folyamatok most ellentétes fordulatot vettek, és ezért egyre jelentősebb a nyomás a nyugdíjrendszereken."Nincs csodaszer" - szögezte le Revenga, aki szerint a növekvő nyugdíjkiadások fedezésére a jövedelemadók emelése nem jelent megoldást, mert az akadályozná a munkahelyteremtést.

Kapcsolódó cikkek