Hangsúlyozta: a német munkaerőpiacon kialakult egy szürke zóna, a kelet-európai vándormunkásokat éhbérért dolgoztató ügyeskedők világa, ami minden egyes elemében ellentmond a katolikus egyház szociális tanításainak.

A "munkaerőpiac alagsorában tarthatatlan állapotok uralkodnak" - mondta Zollitsch. Szövetségesre talál a katolikus egyházban, aki ez ellen fellép - tette hozzá. A piacgazdaság csak akkor maradhat erős, ha a lakosságot áthatja a tudat, hogy a méltányosság elve alapján működik a rendszer - mondta a püspöki konferencia elnöke.

A vállalkozási szerződés intézményével elsősorban az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és az építőiparban élnek vissza Németországban. A megoldás - vagyis visszaélés - lényege, hogy a munkáltató nem alkalmazza a munkavállalót, hanem kiadja a munkát egy alvállalkozónak, amely Kelet-Európában toboroz embereket a feladat elvégzésére, majd a munkaerőt a megbízó rendelkezésére bocsátja. A munkavállaló így nem élhet az alkalmazotti státussal járó jogokkal, például nem vonatkozik rá a kollektív szerződés és az ágazatban érvényes órabérminimum. Az alvállalkozó rendszerint kihasználja a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét. Jellemző, hogy éhbérért dolgoztatják a kelet-európaiakat és méregdrága, de embertelen tömegszállásokon helyezik el őket.

Franz-Josef Möllenberg, a német élelmiszeripari szakszervezet (NGG) elnöke szerint a vállalkozási szerződés a német gazdaság bizonyos területein "a modern rabszolga-kereskedelem üzleti modelljeként működik". Elsősorban a húsiparra jellemzőek a visszaélések, ebben az ágazatban a német vállalkozások egy része "maffiamódszerekkel" dolgozik. A szakszervezeti vezető szerint a hústermékek forgalmazásában be kell vezetni egy új védjegyrendszert. Az elképzelés szerint az úgynevezett szociális védjegy azt tanúsítja, hogy a terméket törvényes és méltányos munkajogi konstrukcióban állították el. "Nemcsak az állatoknak és a növényeknek jár védelem, hanem az embereknek is" - mondta Möllenberg a Focus hétfői számában megjelenő összeállításban.

Munkaadói érdekképviseletek szerint a vállalkozási szerződés jól bevált intézmény, amelyen nem szükséges változtatni, a visszaélésekkel szemben pedig a munkaügyi ellenőrzés fokozásával kell fellépni.

Kapcsolódó cikkek