Évekre visszavetheti a hazai hegymászósportot Erőss Zsolt eltűnése. A nyolcezres csúcsok meghódítása ugyanis drága mulatság, amire pénzt eddig sem volt könnyű összeszedni.
Számos dologtól függ, hogy milyen költségekkel szembesül az a hegymászó, aki egy 8000-es csúcs megmászására vállalkozik, abban azonban minden forrás egyetért, hogy 30-35 ezer dollár alatt nem lehet megúszni, egy ilyen kalandot, ha pedig valaki nulláról kezdi, akkor akár ennek háromszorosára is rúghat az összes kiadás.
Ennek fényében nem meglepő, hogy hegymászásnál az esetek többségében a finanszírozás a szűk keresztmetszet. Sokszor még a viszonylag jól pénzelt svájci, osztrák vagy éppen amerikai expedícióknak is vannak financiális gondjai, a magyar csapatoknak pedig szinte mindig a szükséges összeg összeszedése jelentette a legnagyobb problémát. A legfontosabb forrásnak jellemzően a „szponzorok" számítanak, az esetek többségében azonban itt inkább mecénásokról beszélünk, akik nem vártak semmit a támogatásért cserébe. Sok esetben a profitorientált vállalatok sem üzleti, hanem személyes okokból támogatnak egy expedíciót.
Mindez azt is jelenti, hogy a támogatások jórészt egy emberhez, itthon Erőss Zsolt személyéhez kötődtek, így a legsikeresebb hazai hegymászó eltűnése egyben a Magyarok a világ nyolcezresein kezdeményezés végét is jelentheti, ez pedig évekre visszavetheti a hazai hegymászósportot.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.