Bár sokáig hitt a titói rendszerben, végül letette a garast a demokrácia és a kapitalizmus mellett a Zepter-birodalom 63 éves alapítója, mondván: az ő példája ékes bizonyítéka annak, hogy a nyugati üzleti életben nincsenek előítéletek.

A vasfüggöny mögött is megtartott sok mindent a császári időszakából: elsősorban a közép-európai kifinomultságot - Budapestről írta ezt a hetvenes Madlena Horvat, aki 1973 és 80 között minden szilvesztert fővárosunkban töltött. A szerb-szlovén fiatalasszony akkoriban Bécsben dolgozott, ahova követte őt férje, akit ma Szerbia legvagyonosabb embereként tartanak számon. Milan Janković-ot eredeti nevén azonban kevesen ismerik. Felvett nevét annál inkább: Philip Zepter a világszerte 40 országban jelen lévő Zepter International tulajdonosa.

 

Az üzletember, ha orvosi, kozmetikai és luxustermékek értékesítésével foglalkozó cégbirodalmáról beszél, mindig elmondja: azt feleségével, Madlena-val közösen hozták létre. Zepter gyermekkoráról vajmi kevés tudható. A mai szerb-román határ közelében született, Bosznia északnyugati csücskében nőtt fel, majd Belgrádban tanult közgazdaságtant. A diplomaszerzést követően, 1980-ban költözött ki Salzburgba: feleségét követte, aki ott kapott állást. Zepter saját bevallása szerint egy ideig még Ausztriában is hitt abban, hogy a titói rendszer a legjobb dolog, amit az emberiség kitalálhatott - se Nyugat, se Kelet. De fél év után rájött arra, hogy mennyivel több lehetőség nyílt meg előtte, mint az akkor még igen jól élő Jugoszláviában.

A cikket keresse a Figyelő 44-dik számában.

Kapcsolódó cikkek